)
A közelmúlt krónikája
Kutyából nem lesz szalonna – vagy mégis?
|
|
| A SZERZŐ FELVÉTELE |
A jelenlevõk közösen tették fel többször is a kérdést: lehetséges-e, hogy a girhes, semmirevaló, vad kutyából szalonna legyen? Azaz lehet-e egyáltalán valamit kezdeni azokkal az emberekkel, akiket a társadalom semmirevalóknak, használhatatlanoknak titulál, vagy akár õk tekintenek így saját magukra?
Az igehirdetõ hangsúlyozta, hogy az embernek ugyan lehetetlen, de Istennek lehetséges az életeket megújítani, újjáteremteni. Állítását bibliai alakok példájával támasztotta alá. A gyilkos Mózesben Isten már elõre látta a nép szabadítására alkalmas személyt, Simonban, a kemény halászban látta Pétert, akire késõbb az egyházat bízza. Isten bennünk is látja azokat a képességeket, lehetõségeket, melyeket mi nem használunk, s éppen ezért használni akar minket. Feladatokkal akar megbízni bennünket, kutyákhoz hasonló embereket, hiszen neki van is hatalma mindezt véghezvinni velünk, csupán az a kérdés, hogy mi akarjuk-e. Belekapaszkodunk-e Krisztus kegyelmébe, hallgatunk-e hívó szavára, és végül elindulunk-e azon az úton, amelyet számunkra kijelölt?
A háromnapos evangélizáción több mint négyszázan vettek részt. A közös éneklést minden este más-más ifjúsági zenekar vezette. A rendezvény csendsétával és szeretetvendégséggel zárult, mely lehetõséget adott a személyes beszélgetésekre, ismerkedésre.
Az evangélizációs estéket november 2-án – mintegy lelki elõkészítésként – reformációi, úrvacsorás ifjúsági istentisztelet elõzte meg ugyancsak az evangélikus- lutheránus templomban, közös liturgiával.
A sorozat azt példázta, hogy a különbözõ felekezeteket Isten igéje közösségbe hívja és eggyé formálja, hiszen benne leomlanak az elválasztó falak, és egy nyájjá lesznek az egybegyûltek. A rajta részt vevõk átélhették, hogy bár különbözõek, egy szívvel és egy lélekkel tudták dicsõíteni a mindenható Istent.
Fejér Olivér