Egyházunk egy-két hete

FOTÓ: BABOS JÁNOS

Magyarország változó külföldi megítélése címmel tartott elõadást a pápai Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör december elseji összejövetelén dr. Jeszenszky Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A külügyminiszterként, majd washingtoni nagykövetként bõséges diplomáciai tapasztalatokra is szert tett evangélikus történész a helyi egyházközség gyülekezeti házában osztotta meg gondolatait népes hallgatóságával.

A közel háromórás együttlét során Jeszenszky Géza nagy ívû áttekintésben vette sorra a magyarságkép alakulásának döntõ mozzanatait. A 19–20. századra fokuszáló fejtegetésében mindenekelõtt arról szólt, hogy miként veszett el az az 1848–49-es szabadságharc nyomán kialakult rokonszenv, amely Nyugat- Európában és Amerikában általánosan jellemzõ volt a magyarok és személy szerint Kossuth Lajos iránt.

Az elõadó választott témája szempontjából is a II. világháborút jelölte meg mélypontnak, amelybõl ugyanakkor feltámadást jelentett az ’56-os forradalom. De egy ízben még ezt követõen is adatott Magyarországnak egy világtörténelmi szerep – az 1989-es rendszerváltozás –, amelynek rendkívül pozitív külföldi megítélését azonban a magyar társadalom alig-alig érzékelte.

Az a történész, aki 1990-ben a rendszerváltozás külügyminisztere lett, arra a kérdésre is kereste a választ, hogy e széles körben megnyilvánult rokonszenv miként lett oda, és csapott át a Magyarország iránti ellenszenvbe.

Érdekes adalék volt Jeszenszky Géza azon meglátása, hogy – nem kisebbítendõ a magyar politikai élet szereplõinek egyértelmû felelõsségét – annak idején jelentõsen hozzájárult a magyar presztízs megromlásához például a The Times címû brit lap bécsi tudósítója, H. W. Steed, illetve magyarországi tárgyú cikkeivel, írásaival a nálunk Scotus Viator írói néven ismertté vált közíró, R. W. Seton-Watson. Mégis a francia–brit–orosz „entente” és a német–osztrák–magyar–olasz „hármas szövetség” vetélkedése, illetõleg a germán– szláv ellentétek elmélyülése vitte Magyarországot külpolitikai kényszerpályára, kedvezõ közeget teremtve a kritikus, sok esetben súlyosan elfogult írások megjelenéséhez.

Magyarország presztízse ma nem áll túl rosszul, de túl jól sem – összegezte az elõadó, hozzátéve, hogy az ország megítélése nemcsak politikai és gazdasági viszonyoktól függ, hanem attól is, hogy miként fogadják a hazánkba érkezõ külföldieket. Fontos, hogy minden magyar állampolgár érezze át, hogy az õ magatartása is befolyásolja az ország külföldi megítélését.

Polgárdi Sándor