Kultúrkörök

A nap­órák­tól kezd­ve a kvad­rán­so­kon át a Já­kob-bo­tig a 17. szá­za­dot meg­elő­ző­en is szám­ta­lan csil­la­gá­sza­ti esz­közt hasz­nál­tak a Nap já­rá­sá­nak és az égi­tes­tek moz­gá­sá­nak a meg­fi­gye­lé­sé­re. A táv­cső fel­ta­lá­lá­sa – a köz­vé­le­ke­dés­sel el­len­tét­ben – né­met­al­föl­di, hol­land szár­ma­zá­sú szem­üveg­ké­szí­tő op­ti­kus­mes­te­rek­nek volt kö­szön­he­tő. A csil­la­gá­szat iga­zi for­ra­dal­mát azonban – Ni­ko­laus Ko­per­ni­kusz he­lio­cent­ri­kus vi­lág­ké­pé­nek ma­gya­rá­za­tá­val, va­la­mint 1609-ben tett el­ső táv­csö­ves meg­fi­gye­lé­sé­vel – az itá­li­ai tu­dós, Ga­li­leo Ga­li­lei in­dí­tot­ta út­já­ra. Ő pil­lan­tot­ta meg el­ső­ként a Hold krá­te­re­it, a Nap folt­ja­it és a Ju­pi­ter hold­ja­it.

E je­les ese­mény ke­rek, 400. év­for­du­ló­ja ad­ja az ap­ro­pó­ját az Egye­sült Nem­ze­tek Szer­ve­ze­te (ENSZ) ál­tal meg­hir­de­tett, a csil­la­gá­szat nem­zet­kö­zi éve 2009 el­ne­ve­zé­sű ese­mény­­so­ro­zat­nak.

A prog­ra­mot az aszt­ro­nó­mu­sok szak­mai vi­lág­szer­ve­ze­te, a Nem­zet­kö­zi Csil­la­gá­sza­ti Unió és a UNES­CO kez­de­mé­nyez­te, a ha­tá­ro­zat­ter­ve­ze­tet Ga­li­lei szü­lő­ha­zá­ja, Olasz­or­szág nyúj­tot­ta be, és az ENSZ 2007. de­cem­ber 19-i 62. köz­gyű­lé­se hagy­ta jó­vá.

A nem­zet­kö­zi év alap­gon­do­la­ta, hogy ese­mé­nye­i­vel el­ső­sor­ban nem a csil­la­gá­szo­kat cé­loz­za meg. Az egye­te­mes em­be­ri­sé­get, a Föld boly­gó la­kó­it kí­ván­ja meg­szó­lí­ta­ni, egy­részt em­lé­kez­tet­ve min­den­kit a tu­do­má­nyos és tech­ni­kai fej­lő­dés szem­pont­já­ból mér­föld­kő­nek szá­mí­tó ese­mény­re, más­részt – nem­zet­kö­zi jel­le­gé­nél fog­va – erő­sít­ve az egyes nem­ze­tek köz­ti kap­cso­la­tot, a csil­la­gá­szat min­den em­ber szá­má­ra meg­mu­tat­ko­zó szép­sé­ge és egye­te­mes­sé­ge ré­vén fe­lül­emel­ked­ve a meg­le­vő et­ni­kai és po­li­ti­kai meg­osz­tott­sá­gon.

A szer­ve­zők nem­zet­kö­zi prog­ra­mo­kat hir­det­nek meg, az egyes nem­ze­ti szer­ve­ző­bi­zott­sá­gok pe­dig a sa­ját or­szá­ga­ik szint­jén ren­dez­nek ese­mé­nye­ket. A ma­gyar­or­szá­gi szer­ve­ző­bi­zott­ság el­nö­ke Oláh Ka­ta­lin, a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia (MTA) Csil­la­gá­sza­ti és Űr­fi­zi­kai Bi­zott­sá­gá­nak el­nö­ke, az MTA Kon­koly-The­ge Mik­lós Csil­la­gá­sza­ti Ku­ta­tó­in­té­ze­té­nek mun­ka­tár­sa. A ha­zai ese­mé­nyek ko­or­di­ná­lá­sá­ban a ku­ta­tó­in­té­zet mun­ka­tár­sai mel­lett az Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem Csil­la­gá­sza­ti Tan­szé­ké­nek, a Bács-Kis­kun Me­gyei Ön­kor­mány­zat Csil­lag­vizs­gá­ló In­té­ze­té­nek (Baja), a szom­bat­he­lyi Got­hard Aszt­ro­fi­zi­kai Ob­szer­va­tó­ri­um­nak, a deb­re­ce­ni Nap­fi­zi­kai Ob­szer­va­tó­ri­um­nak, a Sze­ge­di Csil­lag­vizs­gá­ló­nak, a Ma­gyar Csil­la­gá­sza­ti Egye­sü­let­nek és a Tu­do­má­nyos Is­me­ret­ter­jesz­tő Tár­su­lat Bu­da­pes­ti Pla­ne­tá­ri­u­má­nak szak­em­be­rei vál­lal­nak fő­sze­re­pet.

A 2009. esz­ten­dőt vé­gig­kí­sé­rő, az egész or­szá­got be­há­ló­zó, vár­ha­tó­an igen ér­de­kes és ér­té­kes ter­mé­szet­tu­do­má­nyos is­me­ret­ter­jesz­tő prog­ra­mok idő­pont­ja­i­ról és hely­szí­ne­i­ről a csil­la­gá­szat nem­zet­kö­zi éve 2009 ma­gyar­or­szá­gi hi­va­ta­los in­ter­ne­tes por­tál­ján, a http://www.csil­la­g­a­szat­2009.el­te.hu/ cí­men le­het tá­jé­ko­zód­ni.

– rezsabek –