Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2009 - 02 - 2. nap

A hét témája

A nyolc nap te­ma­ti­ká­ja

2. nap

Ke­resz­tyé­nek szem­től szem­ben a há­bo­rú­val és az erő­szak­kal
• Ézs/Iz 2,1–4: Ha­da­ko­zást töb­bé nem ta­nul
• Zsolt 74,18–23: Sze­gé­nye­id éle­té­ről ne fe­led­kezz meg örök­re
• 1Pt 2,21–25: Az ő se­bei ál­tal gyó­gyul­ta­tok meg
• Mt 5,38–48: Imád­koz­za­tok azo­kért, akik ül­döz­nek ti­te­ket

A há­bo­rú és az erő­szak még min­dig fő aka­dá­lyai an­nak az egy­ség­nek, ame­lyet Is­ten akar az em­be­ri­ség szá­má­ra. Vég­ered­mény­ben a há­bo­rú és az erő­szak a ben­sőnk­ben lé­vő, meg nem gyó­gyí­tott meg­osz­tott­ság kö­vet­kez­mé­nye. Az em­be­ri gőg meg­aka­dá­lyoz ben­nün­ket ab­ban, hogy vissza­ta­lál­junk lé­tünk iga­zi alap­já­ra.

A ko­re­ai ke­resz­tyé­nek sze­ret­né­nek vé­get vet­ni Észak- és Dél-Ko­rea több mint öt­ven­éves el­vá­lasz­tott­sá­gá­nak. Az a vá­gyuk, hogy a vi­lág más ré­sze­in is meg­te­remt­sék a bé­két. A Ko­re­ai-fél­szi­ge­ten ural­ko­dó bi­zony­ta­lan­ság nem­csak a vi­lág egyet­len még ket­té­osz­tott nem­ze­té­nek fáj­dal­mát je­len­ti, ha­nem jel­ké­pe az em­be­ri­sé­get súj­tó meg­osz­tott­ság, el­len­sé­ges­ség és bosszú lo­gi­ká­já­nak.

Mi vet­het vé­get a há­bo­rú és az erő­szak kör­for­gá­sá­nak? Jé­zus meg­mu­tat­ja ne­künk azt az erőt, amely meg tud­ja sza­kí­ta­ni az erő­szak és igaz­ság­ta­lan­ság ör­dö­gi kö­rét a leg­re­mény­te­le­nebb hely­ze­tek­ben is. Ta­nít­vá­nya­i­nak, akik az erő­szak­ra és a ha­rag­ra vi­lá­gi mó­don vá­la­szol­nak, azt pa­ran­csol­ja, hogy mond­ja­nak le az erő­szak­ról (Mt 26,51–52).

Jé­zus fel­tár­ja az igaz­sá­got az em­be­ri erő­szak­kal kap­cso­lat­ban. Az Atya pa­ran­csá­hoz hű­sé­ge­sen meg­hal a ke­resz­ten, hogy meg­ment­sen min­ket a bűn­től és az örök ha­lál­tól. A ke­reszt fel­tár­ja az em­be­ri ter­mé­szet­ben rej­lő el­lent­mon­dást. Jé­zus kín­ha­lá­la új te­rem­tés kez­de­té­nek a je­le, amely az em­be­ri bűnt, az erő­sza­kot és a há­bo­rút er­re a ke­reszt­re szö­ge­zi.

Jé­zus Krisz­tus az erő­szak­men­tes­sé­get nem a hu­ma­niz­mus­ra épí­ti. Is­ten te­rem­té­sé­nek hely­re­ál­lí­tá­sát ta­nít­ja. Hi­tet és re­mény­sé­get ad az új ég és az új föld vég­ső el­jö­ve­te­lé­ben. Krisz­tus vég­ér­vé­nye­sen győ­zött a ke­resz­ten. Ez a re­mény ren­dü­let­le­nül bá­to­rít, hogy ki­tart­sunk a ke­resz­tény egy­ség­re va­ló tö­rek­vés­ben és a há­bo­rú, va­la­mint az erő­szak min­den for­má­ja el­le­ni küz­de­lem­ben.

Imád­ság

Urunk! Te az egész em­be­ri­ség egy­sé­gé­ért vál­lal­tad a ke­resz­tet. Most fel­ajánl­juk ne­ked az ön­zés, a gőg, a hi­ú­ság és a ha­rag ál­tal meg­ron­tott em­be­ri ter­mé­sze­tün­ket.

Urunk, ne hagyd el az el­nyo­mot­ta­kat, akik az erő­szak, a ha­rag és a gyű­lö­let kü­lön­fé­le for­má­i­tól szen­ved­nek, va­la­mint tév­hi­tek és egy­más­nak el­lent­mon­dó ideo­ló­gi­ák ál­do­za­tai.

Urunk, nyújtsd fe­lénk ke­ze­det együtt­ér­zés­sel, és vi­selj gon­dot né­ped­re, hogy te­rem­té­sed rend­jé­nek bé­ké­jét és örö­mét él­vez­hes­sük.

Urunk, add, hogy min­den ke­resz­tyén együtt­mű­köd­hes­sen a te igaz­sá­god meg­va­ló­sí­tá­sá­ban. Adj bá­tor­sá­got, hogy se­gít­sünk má­sok­nak vin­ni ke­reszt­jü­ket ahe­lyett, hogy vál­luk­ra ten­nénk a mi­en­ket.

Urunk, ta­níts min­ket böl­cses­ség­re, hogy gyű­lö­let he­lyett sze­re­tet­tel bán­junk el­len­sé­ge­ink­kel. Ámen.