Kultúrkörök

A Nyír­egy­há­zi Evan­gé­li­kus Kos­suth La­jos Gim­ná­zi­um min­den év­ben sort ke­rít egy kü­lön­le­ges al­ka­lom­ra. Olyan ven­dé­get hív meg, aki ide­á­lok ker­ge­té­se he­lyett az élet va­ló­di ér­té­ke­it köz­ve­tí­ti a di­á­kok­nak. Feb­ru­ár 9-én Ko­vács Ákos lé­pett szín­pad­ra a több mint száz­éves fa­lak kö­zött, és az in­téz­mény egyik leg­hí­re­sebb öreg­di­ák­já­nak, Krú­dy Gyu­lá­nak a szel­le­mét idéz­te meg. Az éne­kes szá­má­ra a mai na­pig fon­tos szub­jek­tív Krú­dy-él­mé­nye, a gim­na­zis­ta ko­rá­ban meg­is­mert no­vel­lák vi­lá­ga. Az iro­dal­mi él­mény mel­lett azért is esett a vá­lasz­tá­sa épp Krú­dy­ra, mert élő, könnyen ért­he­tő író­nak tart­ja, aki meg­szó­lít­hat­ja a mai di­á­ko­kat is.

Ákos cél­ja a fel­ol­va­sás­sal több­ré­tű. Sa­ját él­mé­nyei mel­lett fon­tos­nak gondol­ja, hogy a mai fi­a­ta­lok kö­zött ta­pasz­talt kö­zöm­bös­sé­get old­ja az­zal, hogy köz­vet­len han­gon szó­lít­ja meg őket nem­csak a ze­nén, de az iro­dal­mon ke­resz­tül is:

– A ze­nei kar­ri­er­rel meg­szer­zett nép­sze­rű­sé­get sze­ret­ném jól hasz­nál­ni. Ha csak egy di­ák is Krú­dy-kö­te­tet vesz a ke­zé­be a fel­ol­va­sás után, már volt ér­tel­me – fo­gal­maz­za meg az éne­kes el­gon­do­lá­sát új, iro­dal­mi vo­nat­ko­zá­sú mun­ká­já­ról. – Nem aka­rom, hogy eze­ken a ta­lál­ko­zá­so­kon éne­kes­ként te­kint­se­nek rám. Akik a no­vem­be­ri kon­cer­ten ott vol­tak, tud­ják, hogy kon­cer­ten is köz­vet­le­nül vi­sel­ke­dem, de a rock­szín­pad még­is tá­vo­lít. Az iro­dal­mi anyag be­mu­ta­tá­sa­kor Krú­dyt sze­ret­ném meg­szó­lal­tat­ni, nem au­tog­ra­mot aka­rok osz­to­gat­ni – jelentette ki Ákos.

A kü­lö­nös vál­lal­ko­zást nem csak a nép­sze­rű­ség ne­he­zí­ti. A min­den­ko­ri kö­zeg­hez is al­kal­maz­kod­ni kell: ha egy va­cso­ra mel­let­ti be­szél­ge­tés­ről van szó, elő­ke­rül­nek a gaszt­ro­nó­mi­ai él­ve­ze­tek­ről szó­ló írá­sok, míg kö­zép­is­ko­lá­sok­ból ál­ló kö­zön­ség kö­ré­ben más esz­kö­zö­ket kell ta­lál­ni a fi­gye­lem fel­kel­té­sé­re.

A gim­ná­zi­u­mi dél­utánt már az ere­de­ti­vé tet­te, hogy Krú­dy egy­ko­ri bú­to­ra­in he­lyet fog­lal­va be­szél­ge­tett az elő­adó­mű­vész és Szigethy Gá­bor iro­da­lom­tör­té­nész. Így a di­á­kok rend­ha­gyó iro­da­lom­órát te­kint­het­tek meg, szép­iro­dal­mi él­mé­nyek­kel, iro­da­lom­tör­té­ne­ti ada­lé­kok­kal és a meg­ér­tést se­gí­tő elem­zés­sel gaz­da­god­hat­tak.

A ven­dég­lá­tók igye­kez­tek az elő­adók szá­má­ra is él­mény­sze­rű kör­nye­zet­tel meg­te­rem­te­ni a han­gu­la­tot, így a ré­gi nap­lók és do­ku­men­tu­mok be­mu­ta­tá­sa mel­lett egy Krú­dy ál­tal ked­velt me­nü­sor­ral és több ere­de­ti Krú­dy-re­lik­vi­á­val ked­ves­ked­tek a ven­dé­gek­nek. Má­té Zol­tán, a gim­ná­zi­um igaz­ga­tó­he­lyet­te­se így in­do­kol­ja ezt:

– Ki­emel­ke­dő­en fon­tos, hogy Ákos, aki pél­da­ér­té­kű mun­kát vé­gez a szín­pa­don és azon kí­vül is, éppen egy olyan fel­ké­rés­nek tesz ele­get, mint a mi­énk. Nem ígér­tünk sem­mit, csak meg­kér­tük, ha tud, jöj­jön el. A leg­ke­ve­sebb, hogy igyek­szünk em­lé­ke­ze­tes­sé ten­ni szá­má­ra ezt a dél­utánt, amit tu­laj­don­kép­pen ő aján­dé­ko­zott ne­künk.

A Kos­suth-gim­ná­zi­um min­dig is fon­tos­nak tar­tot­ta, hogy di­ák­jai ne csak ok­ta­tást, ha­nem er­köl­csi út­ra­va­lót, sze­re­tet­tel­jes ne­ve­lést is kap­ja­nak. Ezt a zárt­kö­rű, fe­les­le­ges fel­haj­tás­tól men­tes dél­utánt is csak ne­kik, a Krú­dy nyo­má­ban já­ró fi­a­ta­lok­nak aján­lot­ták.

Kecs­ke­mé­ti Zsu­zsa