Kultúrkörök

A Ma­gyar Pi­a­ris­ta Rend­tar­to­mány köz­pon­ti le­vél­tá­ra köz­zé­tet­te az in­ter­ne­ten Sík Sán­dor össze­gyűj­tött ver­se­i­nek tel­jes vál­to­za­tát, je­len­tő­sen bő­ví­tett for­má­ban, a köl­tő­nek a sa­ját ver­se­i­hez fű­zött meg­jegy­zé­se­i­vel (http://archivum.piar.hu/siksandor).

Sík Sán­dor össze­gyűj­tött ver­sei 1976-ben je­len­tek meg Je­le­nits Ist­ván szer­kesz­té­sé­ben. A gyűj­te­mény alap­ja az összes ver­sek 1941. évi ki­adá­sa volt. Ezt a szer­kesz­tő két újabb kö­tet (1945, 1947) ver­se­i­vel egé­szí­tet­te ki, az 1946-tól ke­let­ke­zett ver­se­ket pe­dig ere­de­ti, a köl­tő éle­té­ben ké­szült, gé­pelt kéz­ira­tuk alap­ján kö­zöl­te. A ko­ráb­bi kö­te­tek­hez ké­pest azon­ban ki­ma­radt hat­van­négy olyan vers, ame­lyet az ak­ko­ri kom­mu­nis­ta ha­ta­lom cen­zú­rá­ja po­li­ti­kai okok­ból tö­rölt (ilye­nek vol­tak pél­dá­ul a cser­ké­szet­tel kap­cso­la­tos ver­sek), vagy a szer­kesz­tő gyön­gébb­nek ítélt. Az 1946 után írt ver­sek kö­zül ti­zen­ki­lenc po­li­ti­kai okok­ból egy­ál­ta­lán nem ke­rül­he­tett be a szer­ző utol­só, a dik­ta­tú­ra éve­i­ben meg­je­lent ver­ses­kö­te­te­i­be (1959, 1963). A hi­ány­zó ver­sek, né­hány ki­vé­tel­lel, nem ke­rül­tek be sem az 1990 óta ki­adott gyűj­te­mé­nyes Sík Sán­dor-kö­te­tek­be, sem az össze­gyűj­tött ver­sek di­gi­tá­lis vál­to­za­tá­ba. Ezért ké­szí­tet­te el Kol­tai And­rás le­vél­tá­ros, a Ma­gyar Pi­a­ris­ta Rend­tar­to­mány köz­pon­ti le­vél­tá­rá­ban ta­lál­ha­tó Sík Sán­dor-gyűj­te­mény ke­ze­lő­je az össze­gyűj­tött ver­sek­nek a ki­ha­gyott da­ra­bok­kal ki­egé­szí­tett di­gi­tá­lis vál­to­za­tát.

Az in­ter­ne­ten is ol­vas­ha­tó vers­gyűj­te­mény tar­tal­maz­za az összes ver­sek (1941), a Győ­zöd-e még (1946) és a Ti­zen­két csil­la­gú ko­ro­na (1947) cí­mű ver­ses­kö­tet, az Őszi fecs­ke cí­mű szer­zői kéz­ira­tos gyűj­te­mény, va­la­mint a Ke­reszt­út tel­jes anya­gát – ol­vas­ha­tó a pi­a­ris­ta rend ma­gyar­or­szá­gi rend­tar­to­má­nyá­nak hon­lap­ján.

Ma­gyar Ku­rír