Keresztutak

Het­ven­nél is több ér­dek­lő­dő gyűlt össze már­ci­us 20-án dél­előtt Al­ber­tirs­án, a Mó­ra Fe­renc Mű­ve­lő­dé­si Ház­ban. Dr. Dá­vid­né Híd­vé­gi Ju­li­an­ná­nak, a Ka­pu prog­ram kidolgozójának ve­ze­té­sé­vel ar­ra ke­res­ték a vá­laszt, mi­ként iga­zít­ha­tó a prog­ram a he­lyi vi­szo­nyok­hoz.

A Ka­pu prog­ram an­gol min­tá­ra szü­le­tett, ön­kén­tes se­gí­tő szol­gá­lat, amely a meg­lé­vő szo­ci­á­lis és ál­la­mi el­lá­tó rend­szer mel­lett, an­nak szol­gál­ta­tá­sa­it ki­egé­szít­ve mű­kö­dik. A prog­ram rész­ve­vői ön­kén­te­sek, akik sa­ját el­ha­tá­ro­zá­suk­ból té­rí­tés­men­te­sen szán­ják sza­bad ide­jük egy ré­szét ar­ra, hogy se­gít­se­nek szo­ci­á­lis, men­tá­lis vagy egész­sé­gi okok­ból rá­szo­ru­ló em­ber­tár­sa­ik­nak.

Mi az a több­let, ame­lyet ez a rend­szer nyújt­hat azok­nak, akik szí­ve­sen ten­né­nek a ve­lük egy te­le­pü­lé­sen élő­kért, il­let­ve azok­nak, akik szí­ve­sen fo­gad­nák ezt a faj­ta tá­mo­ga­tó szol­gá­la­tot? Az, hogy egy­sé­ges kép­zés­sel és ko­or­di­ná­to­ri há­ló­zat­tal is se­gí­ti a mun­kát és az egy­más­ra ta­lá­lást.

Az ön­kén­tes mun­ka ka­pu le­het egy adott te­le­pü­lé­sen élő kö­zös­ség tag­jai kö­zött, akik sze­ret­né­nek kö­zös­ség­ként együtt él­ni, egy­más­ra fi­gyel­ni és ten­ni kö­zös­sé­gü­kért. Ka­pu le­het a kü­lön­bö­ző szer­ve­ze­tek kö­zött is, ame­lyek akár in­téz­mé­nye­sen, akár ci­vil szer­ve­ző­dés­ként ugyan azo­kon a te­rü­le­te­ken mun­kál­kod­nak, és ke­re­sik az együtt­mű­kö­dés út­ja­it. De ka­pu le­het a kü­lön­bö­ző tár­sa­dal­mi ré­te­gek és kor­osz­tá­lyok kö­zött is.

Az Al­ber­ti, az Irs­ai és a Pi­li­si Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség el­ha­tá­roz­ta, hogy ka­ta­li­zá­to­ra, elő­moz­dí­tó­ja lesz en­nek a tö­rek­vés­nek. Így jö­he­tett lét­re Szmo­lár At­ti­la al­ber­ti evan­gé­li­kus lel­kész szer­ve­zé­sé­ben – Bu­da An­na­má­ri­á­nak, az or­szá­gos iro­da dia­kó­ni­ai osz­tá­lya ve­ze­tő­jé­nek hat­ha­tós se­gít­sé­gé­vel – ez a „ka­pu­nyi­tás”.

A mű­hely­mun­ka so­rán el­kez­dőd­he­tett a kö­zös felkészülés és a prog­ram ele­me­i­nek he­lyi vi­szo­nyokhoz iga­zí­tá­sa. Asz­tal­tár­sa­sá­gok ala­kul­tak, ame­lyek­ben a te­le­pü­lé­sek ön­kor­mány­za­ti, egy­há­zi ve­ze­tői és a szo­ci­á­lis el­lá­tó­rend­sze­rek­ben dol­go­zók mel­lett je­len vol­tak a maj­da­ni ön­kén­te­sek és se­gít­ség­re szo­ru­lók kép­vi­se­lői is. Kö­zö­sen ke­res­tek vá­la­szo­kat az alap­kér­dé­sek­re: he­lyi szin­ten kik le­het­nek az ön­kén­te­sek, hol és mi­lyen for­má­ban nyújt­hat­nak hat­ha­tós se­gít­sé­get, és ho­gyan tá­mo­gat­hat­ják az ön­kén­te­sek mun­ká­ját a he­lyi gyü­le­ke­ze­tek és ön­kor­mány­za­tok?

Meg­szü­le­tett az a lo­gó is, amely Al­ber­tirsa és Pi­lis vá­ros Ka­pu prog­ram­já­nak szim­bó­lu­ma le­het. Vár­he­lyi György Al­ber­tirs­án élő szob­rász­mű­vész pe­dig fel­aján­lot­ta, hogy em­lék­ér­met ké­szít, és meg­ala­pít­ja „a leg­jobb ön­kén­tes” dí­ját, ez­zel is ösz­tö­nöz­ve a prog­ram le­en­dő mun­ká­sa­it.

A ka­pu­nyi­tás után ter­mé­sze­te­sen még sok lé­pés van hát­ra. Tud­ják a szer­ve­zők is, hogy a mun­ka gya­kor­la­ti ré­sze csak most kez­dő­dik. Még­is nagy a je­len­tő­sé­ge an­nak, hogy a részt­ve­vők meg­ta­pasz­tal­hat­ták: van­nak szép szám­mal olya­nok, akik nyi­tot­tak, és ten­ni sze­ret­né­nek a ve­lük egy te­le­pü­lé­sen élő­kért. Mert fel­is­mer­ték, hogy óri­á­si szük­ség van a po­zi­tív pél­dák­ra.

Tú­ri Krisz­ti­na