Oratio oecumenica

Gond­vi­se­lő Is­te­nünk, mennyei Atyánk! Igéd és lel­ki­is­me­re­tünk fi­gyel­mez­tet min­ket, hogy fe­le­lő­sek va­gyunk éle­tün­kért, ame­lyet tő­led kap­tunk. Se­gíts meg ben­nün­ket, hogy meg­szó­lí­tó sza­vad­nak en­ged­ve ki­tel­je­sít­hes­sük éle­tün­ket a te tet­szé­sed­re. Szo­ron­gat­nak min­ket e vi­lág el­vá­rá­sai – ne en­gedd, hogy kí­sér­tés­ként hi­tünk és sze­re­te­tünk fö­lé ke­re­ked­hes­se­nek. Hi­szen jobb egy lé­pés a te uta­don, mint a tör­te­tés a sa­ját fe­jünk után.

Kö­szön­jük, hogy mind­annyi­unk­ra rá­bíz­tad más em­be­rek, fe­le­ba­rá­ta­ink gond­ját. Kö­szön­jük, hogy ez­zel so­kat bíz­tál ránk az e vi­lá­gért va­ló fe­le­lős­ség­ből. Adj erőt, hogy akar­juk és mer­jük vál­lal­ni ezt a fe­le­lős­sé­get ön­ma­gun­kért és má­so­kért.

Mennyei Atyánk! Se­gíts ben­nün­ket nem­csak ön­ma­gun­kért, ha­nem má­so­kért él­ni. Add, hogy egy­há­zad­ként hadd jár­junk Mes­te­rünk, Jé­zus Krisz­tus nyo­mán, akit oda­ad­tál e vi­lá­gért nagy sze­re­te­ted­ben. Hadd áll­junk a ki­csi­nyek mel­lé, ami­kor a mö­göt­tünk ál­ló tan­év vé­gez­té­vel gyer­me­ke­ink­re és a fi­a­ta­lok­ra gon­do­lunk. Hadd áll­junk az el­eset­tek, gyen­gék és ma­gá­nyo­sak mel­lé. Hadd áll­junk re­mény­ség­gel és vi­gasz­ta­lás­sal azok mel­lé, akik eb­ben az át­ala­ku­ló vi­lág­ban el­vesz­tet­ték és akik el fog­ják vesz­te­ni biz­ton­sá­gu­kat, mun­ká­ju­kat, ott­ho­nu­kat, az éle­tük ér­tel­me fe­lő­li bi­zo­nyos­sá­got. Hadd áll­junk bá­tor szív­vel és a te sza­vad­dal azok elé, akik eb­ben az át­ala­ku­ló vi­lág­ban ki­vet­kőz­nek em­ber­sé­gük­ből, át­gá­zol­nak má­so­kon, gyű­löl­kö­dés­sel és erő­szak­kal akar­nak ural­kod­ni fe­le­ba­rá­ta­i­kon, aki­ket sze­ret­nünk kell, mint ön­ma­gun­kat.

Jó kor­mány­za­tért kö­nyör­günk ha­zánk­ban, Eu­ró­pá­ban és szer­te a vi­lá­gon. Se­gíts min­den ha­tal­mas­sá­got, hogy ne a ha­zug­sá­got és gyű­lö­le­tet, ha­nem az igaz­sá­gos­sá­got és a jó ren­det mun­kál­ja, ne az ön­zést, ha­nem a kö­zös­sé­get szol­gál­ja. Kö­nyör­günk a ki­szol­gál­ta­tot­ta­kért, akik há­bo­rút, el­nyo­mást és erő­sza­kot szen­ved­nek.

Kö­nyör­günk gyü­le­ke­ze­tün­kért, egy­há­zun­kért és az egész ke­resz­tény­sé­gért – hadd bi­zo­nyul­junk az evan­gé­li­u­mi re­mény­ség je­lé­nek és igaz fe­le­ba­rát­nak, test­vér­nek az em­be­rek kö­zött. Éle­tünk hadd áll­jon az örök élet szol­gá­la­tá­ban, ame­lyet te adsz ne­künk!

Ámen.