Egyházunk egy-két hete

Há­rom bog­rács­ban főtt a gu­lyás­le­ves múlt va­sár­nap a csö­mö­ri temp­lom­kert­ben – ez ön­ma­gá­ban még nem len­ne or­szá­gos lap­ban hír­ér­té­kű. Az azon­ban igen, hogy az idén im­már má­so­dik al­ka­lom­mal meg­ren­de­zett gyü­le­ke­ze­ti nap öt­let­gaz­dái, szer­ve­zői, szpon­zo­rai és ki­vi­te­le­zői a most már csa­lá­dos, har­min­cas és negy­ve­nes éve­ik­ben já­ró egy­ko­ri if­jú­sá­gi bib­lia­kö­rös ta­gok, az „öre­gi­fi” tag­jai vol­tak.

Mi­vel ez a kor­osz­tály – a csa­lád és a hi­va­tás ad­ta el­fog­lalt­sá­gai mi­att – nem tud­ja kel­lő mér­ték­ben ki­ven­ni ré­szét a gyü­le­ke­zet min­den­nap­ja­i­ból, az öre­gi­fi­sek fon­tos­nak tart­ják, hogy ha­von­ta egy­szer azért mindenképp ta­lál­koz­za­nak, éven­te egy­szer pe­dig meg­ven­dé­gel­jék a tel­jes gyü­le­ke­ze­tet. Ezért ez a kö­rül­be­lül har­minc­fős csa­pat te­rí­tett asz­ta­lok­kal és har­minc ki­ló hús­ból ké­szí­tett bog­rács­gu­lyás­sal vár­ta az – ez al­ka­lom­mal D. Sze­bik Im­re nyu­gal­ma­zott püs­pök ven­dég­szol­gá­la­tá­val zaj­lott – is­ten­tisz­te­let­ről ér­ke­ző hí­ve­ket.

Az elő­ző pén­te­ken ért vé­get a va­sár­na­pi is­ko­lá­sok hit­tan­tá­bo­ra, így a dél­utá­ni prog­ram ke­re­té­ben a gye­re­kek ad­tak íze­lí­tőt a tá­bor han­gu­la­tá­ból a fel­nőt­tek­nek há­rom, Pál apos­tol éle­té­hez kö­tő­dő je­le­net­tel. A nap zá­rá­sa­ként Bo­da Zsu­zsa ve­tí­tett Észak-Ír­or­szág­ban ké­szült fény­ké­pe­i­ből.