Kultúrkörök

Erős vá­rak

Ha egy kö­zép­kor­ban ját­szó­dó, lo­va­gok­ról szó­ló kosz­tü­mös film­al­ko­tás­hoz meg­fe­le­lő for­ga­tá­si hely­szín után ku­tat­nánk, ke­res­ve se ta­lál­hat­nánk al­kal­ma­sab­bat Ta­ta vá­rá­nál. Az Ál­tal-ér fel­duz­zasz­tá­sá­val ki­ala­kí­tott Öreg-tó ro­man­ti­kus hát­te­ret kí­nál a 19. szá­zad­ban az Esz­ter­há­zy csa­lád ál­tal ro­man­ti­kus épí­té­sze­ti stí­lus­ban át­ala­kí­tott erő­dí­tés­nek.

A vár alap­ja­it az 1300-as évek el­ső fe­lé­ben a Csák nem­zet­ség tet­te le a vi­zes-mo­csa­ras te­rü­le­ten szik­lá­ra épí­tett la­kó­to­ronnyal. A szá­zad má­so­dik fe­lé­ben a Lack­ffy csa­lád bír­ta és bő­ví­tet­te, majd 1397-ben ke­rült ki­rá­lyi kéz­be, és Lu­xem­bur­gi Zsig­mond épít­tet­te ki tel­jes pom­pá­já­ban. A sár­ká­nyos ki­rály egy ide­ig ud­var­tar­tá­sát is a négy­tor­nyos erő­dít­mény­ben ve­zet­te, majd az újabb épít­ke­zé­se­ket foly­ta­tó Má­tyás alatt az ural­ko­dók va­dász­kas­té­lya­ként szol­gált.

Az osz­mán hó­dí­tás idő­sza­ká­ban a ha­di­sze­ren­cse több­szö­ri for­dul­tá­val jó pár­szor cse­rélt gaz­dát, tör­té­ne­té­nek ezt az idő­sza­kát a pusz­tí­tá­sok és a vé­del­mi cé­lú bő­ví­té­sek egy­aránt jel­le­mez­ték. A 17. szá­zad vé­gén a tö­rö­kök fel­rob­ban­tot­ták, a tel­jes el­pusz­tí­tá­sát cél­zó csá­szá­ri tö­rek­vé­se­ket a Rá­kó­czi-sza­bad­ság­harc ha­di ese­mé­nyei aka­dá­lyoz­ták meg. A Habs­bur­gok bir­tok­ado­má­nyo­zá­sai ré­vén a Kra­pff bá­rói csa­lád­hoz ke­rült, akik­től 1727-ben Esz­ter­há­zy Jó­zsef or­szág­bí­ró vá­sá­rol­ta meg. A fő­úri csa­lád egé­szen a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú vé­gé­ig tu­laj­do­no­sa volt Ta­ta vá­rá­nak.

1954-től az erő­dí­tés a Kuny Do­mon­kos Mú­ze­um ki­ál­lí­tá­sa­i­nak és vál­to­za­tos prog­ram­ja­i­nak szol­gál im­po­záns hely­szí­néül.

Re­zsa­bek Nán­dor