Oratio oecumenica

Mennyei Atyánk, há­la­telt szív­vel jö­vünk eléd, hogy ezen a va­sár­na­pon is ta­ní­tot­tad igéd ál­tal né­pe­det. Kö­szön­jük, hogy kö­nyör­gé­sün­ket bi­za­lom­mal vi­het­jük eléd.

Urunk, lá­tod, hogy éle­tünk­ből mi­lyen sok­szor hi­ány­zik a tő­led jö­vő sze­re­tet. Kö­nyör­günk, te mun­káld éle­tünk­ben Szent­lel­ked ál­tal az aga­pé­sze­re­te­tet, amely ké­pes­sé tesz ben­nün­ket ar­ra, hogy fe­le­ba­rá­tun­kat, test­vé­rün­ket, mun­ka­tár­sun­kat, szom­szé­dun­kat és még az el­len­sé­ge­in­ket is tud­juk iga­zán sze­ret­ni. Add, Urunk, hogy mind­azt, amit re­ánk bíz­tál, sze­re­tet­tel, öröm­mel, há­lás szív­vel vé­gez­zük min­den­kor. Így tud­junk szol­gál­ni em­ber­tár­sa­ink­nak. Mun­káld ben­nünk a má­so­kért va­ló oda­adást, hogy ne ön­ma­gunk kö­rül fo­rog­junk, ha­nem a mel­let­tünk élő és ránk bí­zott em­ber­tár­sun­kat fel­emel­jük, se­gít­sük és sze­res­sük. Így ég­jen a mi szí­vünk a szol­gá­lat­ban te­ér­ted, Is­te­nünk.

Kö­nyör­günk azo­kért, akik­ben a sze­re­tet meg­hi­de­gült, azo­kért, akik nem ve­szik ész­re a má­sik em­bert. Kö­nyör­günk azo­kért, akik fe­le­ba­rát­ju­kat ki­zsák­má­nyol­ják csak azért, hogy ne­kik több le­gyen. Azo­kért, akik a má­sik em­bert nem szol­gál­ják, ha­nem szol­ga­ság­ba kény­sze­rí­tik. Azo­kért is ké­rünk, akik vissza­él­nek a tő­led ka­pott sza­bad­ság­gal, s éle­tü­ket tönk­re­te­szik. Ké­rünk, Urunk, hall­gass meg min­ket, és mun­kál­kodj éle­tük­ben, hogy át­él­jék a bű­ne­ik­ből va­ló sza­ba­du­lást. Is­mer­tesd fel a te igéd fé­nyé­ben mind­azt, ami el­vá­laszt tő­led, ami bűn, s aján­dé­kozz meg min­ket igéd­del, amely for­mál, meg­tisz­tít, és új­já­te­rem­ti éle­tün­ket.

Ké­rünk a gyü­le­ke­zet min­den tag­já­ért. Kö­nyör­günk egy­há­zi és vi­lá­gi ve­ze­tő­in­kért. Adj szá­muk­ra böl­cses­sé­get, és add an­nak a fe­le­lős­ség­nek a tu­da­tát, hogy egy­szer szá­mot kell ad­ni­uk dön­té­se­ik­ről, ve­ze­té­sük­ről.

Mun­káld a gyü­le­ke­zet kö­zös­sé­gé­ben a sze­re­tet­szol­gá­la­tot, a bé­kes­sé­get, a sze­líd­sé­get és az örö­möt, hogy kö­zös­ség­ben le­hes­sünk egy­más­sal és ve­led. Így le­gyünk a vi­lág­ban só és vi­lá­gos­ság, és tölt­sük be azt a kül­de­tést, amellyel te meg­bíz­tál. Ámen!