Keresztutak

Bajnai Gordon miniszterelnökkel tárgyaltak múlt szerdán a Parlamentben a történelmi egyházak vezetői. Az eseményen, melyen részt vett Hiller István oktatási és kulturális, valamint Kiss Péter társadalompolitikai miniszter is, egyebek között szó esett a gazdasági válságról és az egyházak szerepvállalásáról az úgynevezett krízisalap működésében.

Az egyházi vezetők a megbeszélés elején nehezményezték, hogy öt év után most először kerül sor ilyen magas szintű találkozóra.

A miniszterelnök részletesen beszámolt a kormány válságkezelést célzó törekvéseiről, és kijelentette, hogy a jövőben rendszeresebben akar majd találkozni a történelmi egyházak vezetőivel. Az egyházi vezetők támogatták a közös gondolkodás lehetőségét, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy néhány konkrét javaslatukra már hosszabb ideje nem kapnak érdemi választ. Ilyen például az, hogy az egyházak számára történő egyszázalékos adófelajánlás lehetőségét a személyi jövedelemadóról terjesszék ki más adónemekre is, vagy hogy a természetbeni adományok áfáját töröljék el. A miniszterelnök ígéretet tett a lehetőségek vizsgálatára.

A gazdasági válság súlyos következményeit érzékelve a kormány erősíteni szándékozik a társadalmi szolidaritás érzését, hogy megpróbálja megakadályozni további széles rétegek anyagi ellehetetlenülését. Az azonnali segítség egyik eszközének szánják az úgynevezett krízisalapot is, melyből a rászorultság alapján egyszeri, viszonylag kis összegű támogatásban részesítenék a kérvényezőket. Ehhez kérné a kormány az egyházak segítségét. Ugyanakkor a krízisalap létrehozását és működésének módját – különös tekintettel a választási kampány közeledtére – eddig számos politikai támadás és jogos kritika érte.

Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője lapunknak elmondta: a tárgyaláson valóban szóba került, hogyan tudnának az egyházak a kormány által létrehozott krízisalap működtetésében közreműködni. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel a részletek, a megvalósítás gyakorlati kérdései még nincsenek tisztázva, nem szeretnék, ha az alap körül kialakult konfliktusba belekeverednének az egyházak.

A krízisalap működtetésében az egyházi karitatív szervezetek szakmai tudásának kell érvényesülnie, ez viszont szükségessé teszi, hogy az egyházi vagy az egyházakhoz közel álló szervezetek által felhasználandó forrásokat világosan különítsék el – hangsúlyozta az országos felügyelő. Prőhle Gergely véleménye szerint az egyházaknak csak akkor szabad részt venniük a krízisalap felügyeletét ellátó testület munkájában, ha világos felelősségi körrel, átlátható módon, az állami szabályoknak megfelelően, de önállóan dönthetnek a rájuk bízott összeg célba juttatásáról.

EvÉlet-infó