Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2009 - 39 - Bi­zal­mas be­szél­ge­tés a bi­za­lom­ról

Egyházunk egy-két hete

Bi­zal­mas be­szél­ge­tés a bi­za­lom­ról

A tu­dó­sí­tó öröm­mel je­lent­he­ti, hogy a Déli Egyházkerület épí­tő ha­gyo­mányt foly­tat a re­gi­o­ná­lis – je­len eset­ben a Tol­na-Ba­ra­nyai és a Pes­ti Egy­ház­me­gyét il­le­tő – fel­ügye­lői kon­fe­ren­ci­ák meg­szer­ve­zé­sé­vel. A ren­de­zők igye­kez­tek meg­fe­lel­ni a ta­valy Szek­szár­don meg­fo­gal­ma­zott igé­nyek­nek: hosszabb együtt­lét­re van szük­ség, nem elég fél nap. A ven­dég­lá­tó De­ák té­ri gyü­le­ke­zet – a kí­vá­nal­mak­nak ele­get té­ve – va­ló­ban ott­hont és ke­re­tet adott a szep­tem­ber 19-i ta­lál­ko­zó­nak.

Ra­dos­né Len­gyel An­na fel­ügye­lő asszony kö­szön­tő sza­vai után Smi­dé­li­usz Gá­bor igaz­ga­tó lel­kész ad­ta meg a ta­lál­ko­zó alap­hang­ját Zsid 10,35 alap­ján: „Ne ve­szít­sé­tek el te­hát bi­zal­ma­to­kat, amely­nek nagy ju­tal­ma van.” A bi­za­lom je­gyé­ben a szer­ve­zők egy má­sik ke­rü­let­ből hív­tak elő­adót, és olyan diszk­rét in­for­má­ci­ók is el­hang­zot­tak, mint a gyü­le­ke­zet be­vé­te­lei, il­let­ve gaz­dál­ko­dá­si meg­ol­dá­sok. Győr­fi Ká­roly­, az óbu­dai egy­ház­köz­ség fel­ügye­lő­je me­ne­dzser­igaz­ga­tói mun­ka­kö­ré­nek-be­osz­tá­sá­nak meg­fe­le­lő­en vér­be­li pro­fiz­mus­sal szólt egy mű­kö­dő és fej­lő­dő gyü­le­ke­zet em­be­ri moz­ga­tó­ru­gó­i­ról.

Az ebéd­szü­net után a ta­lál­ko­zó erős „tör­té­né­szi be­fo­lyás” alá ke­rült. A részt­ve­vők elő­ször az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Mú­ze­um­ban tet­tek lá­to­ga­tást, majd Zász­ka­licz­ky Zsu­zsan­na mű­vé­szet­tör­té­nész a De­ák té­ri temp­lom tör­té­ne­té­nek rész­le­te­it idéz­te fel a hely­szí­nen.

A dél­utá­ni elő­adást Tő­kécz­ki Lász­ló tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi do­cens, a Du­na­mel­lé­ki Re­for­má­tus Egy­ház­ke­rü­let fő­gond­no­ka tar­tot­ta Bi­za­lom az egy­há­zak iránt Ma­gyar­or­szá­gon? cím­mel. Túl azon, hogy szí­nes tab­lót tárt az egy­be­gyűl­tek elé a ma­gyar­or­szá­gi pro­tes­tan­tiz­mus tör­té­ne­ti és nem­ze­ti­sé­gi hát­te­ré­ről, ki­emel­te a kö­zös­sé­gi tu­dat­nak, a „hon­nan jöt­tünk” is­me­re­té­nek fon­tos­sá­gát, ame­lyet a múlt szá­za­di ese­mé­nyek ke­mé­nyen rom­bol­tak, és az el­múlt húsz év­ben nem si­ke­rült tel­jes mér­ték­ben meg­ta­lál­ni. Óvott at­tól, hogy túl­sá­go­san a sta­tisz­ti­kai mu­ta­tók ha­tá­sa alá ke­rül­jünk, és an­nak a meg­győ­ző­dé­sé­nek adott han­got, hogy van esély az egy­há­zak és gyü­le­ke­ze­ti kö­zös­sé­gek fej­lő­dé­sé­re. A vi­ta­in­dí­tó­nak szánt elő­adást nem is annyi­ra vi­ta, ha­nem az elő­adó meg­ál­la­pí­tá­sa­it erő­sí­tő hoz­zá­szó­lá­sok kö­vet­ték.

A zár­szó előtt So­mogy­vá­ri Im­re bony­há­di fel­ügye­lő tett ja­vas­la­tot a Bé­lyeg­gyűj­tők Evan­gé­li­kus Szö­vet­sé­gé­nek meg­ala­pí­tá­sá­ra, fel­hí­vá­sát né­hány el­ső­ na­pi Lu­ther- és Kál­vin-bo­rí­ték­kal de­monst­rál­va.

Dr. Sra­mó And­rás