Keresztutak

Féléves előadás-sorozat indult a kereszténység és a környezetvédelem kapcsolatáról az Országos Lelkipásztori Intézet, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) teremtésvédelem munkacsoportja szervezésében Budapesten.

A programsorozat keretében az MKPK Felelősségünk a teremtett világért című körlevelében meghirdetett keresztény környezetvédelmi értékrend elemeit fejtik ki részletesen, valamint gyakorlati életbe való átültetésüknek a lehetséges módjait veszik számba – tájékoztatta az MTI-t az Országos Lelkipásztori Intézet.

Minden előadásban felvetnek egy-egy elméleti és gyakorlati témát, majd ezt kötetlen beszélgetés követi. A témák között szerepel a körlevél és a „teremtésvédelmi portál” bemutatása, valamint előadás hangzik el Környezeti etikák keresztény szemmel címmel. Szó lesz még a helyi szintű közösségi cselekvés lehetőségeiről, az önkorlátozásról, az „autós és CO-böjtről”, a környezettudatosságról, továbbá az éghajlatváltozásról és a társadalmi rugalmasságról.

A teremtésvédelem munkacsoport célja egyrészt a körlevélben leírtak „élővé tétele mindazok számára, akik szeretnének a jelen súlyos környezeti helyzetben ismereteket szerezni a természeti környezettel kapcsolatos gyakorlati és etikai kérdésekről”. Másrészt szeretnék aktivizálni az embereket, hogy „tevékenyen vegyék ki részüket a teremtés, a Föld megőrzéséből”. Ennek érdekében korábban létrehozták a teremtesvedelem.hu honlapot.

Erdő Péter bíboros, prímás, az MKPK elnöke tavaly decemberben a körlevél bemutatásakor azt mondta: a dokumentum üzenete elsősorban az, hogy az emberiség „elveszítette a kontrollt a saját tevékenysége és a saját környezetének az alakulása fölött”. Természetesen az ember sosem volt és sohasem lesz a természet korlátlan ura, de az emberiség kiváltott bizonyos folyamatokat, amelyek mostanra az életlehetőségeit, illetve a következő nemzedékek „fizikai életlehetőségeit is nehezítik, károsítják, veszélyeztetik” – tette hozzá.

A bíboros úgy fogalmazott: a teremtő Isten bölcsessége és szeretete fejeződik ki a világmindenségben, s mindaz, amit ő alkotott, az jó, értékes. Ezzel a tisztelettel kell viszonyulnunk az élő és élettelen valósághoz.

MTI