Keresztutak

Az el­múlt idő­szak Szlo­vá­ki­á­val kap­cso­la­tos kül- és bel­po­li­ti­kai ese­mé­nyei (a szlo­vák nyelv­tör­vény be­ve­ze­té­se, Só­lyom Lász­ló köz­tár­sa­sá­gi el­nök ki­til­tá­sa Rév­ko­má­rom­ból, Baj­nai Gor­don ma­gyar és Ro­bert Fi­co szlo­vák kor­mány­fő szé­csé­nyi ta­lál­ko­zó­ja) igen fel­dúl­ták a két nem­zet ke­dély­ál­la­po­tát.

Bi­zo­nyá­ra nem vé­let­len, hogy mi­nisz­ter­el­nö­ke­ink ta­lál­ko­zó­jának nap­ján, szep­tem­ber 10-én Szé­csény­ben Be­er Mik­lós vá­ci püs­pök je­len­lé­té­ben szlo­vá­ki­ai és ma­gyar­or­szá­gi fe­ren­ce­sek – kö­zel há­rom­száz hí­vő­vel együtt – szlo­vák és ma­gyar nyel­ven imád­koz­tak a tár­gya­lás si­ke­ré­ért. Az Evan­gé­li­kus Élet szep­tem­ber 20-i szá­má­ban be­szá­mo­lót ol­vas­hat­tunk az Evan­gé­li­kus Bel­misszi­ói Ba­rá­ti Egye­sü­let (EB­BE) és a Ma­gyar Evan­gé­li­kus Kon­fe­ren­cia (Maek) ál­tal – ugyan­er­re a nap­ra – szer­ve­zett, a ma­gyar–szlo­vák test­vér-gyü­le­ke­ze­ti kap­cso­la­tok­ról szó­ló ta­lál­ko­zó­ról.

A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Kul­tu­rá­lis Mi­nisz­té­ri­u­mának a nyelv­tör­vény­ről ki­adott anyag­ban az áll, hogy a ki­sebb­sé­gek to­vább­ra is gya­ko­rol­hat­ják jo­ga­i­kat; anya­nyel­vü­ket szé­les kör­ben hasz­nál­hat­ják kul­tu­rá­lis ren­dez­vé­nye­ken, rá­dió- és te­le­ví­zió­adá­sok­ban, írá­sos do­ku­men­tu­mok­ban, ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben, ma­guk kö­zött és hi­va­ta­los he­lye­ken is. Ma­gán­sze­méllyel nem fi­ze­ttet­nek bün­te­tést. Ami az egy­há­zi éle­tet il­le­ti, min­den egy­ház­ban biz­to­sít­ják – ahol je­len van a ki­sebb­ség – az anya­nyel­ven tör­té­nő is­ten­tisz­te­le­tek meg­tar­tá­sát. Még­is, mind­ezek­nek a tu­da­ta, is­me­re­te el­le­né­re is ott van az em­be­rek szí­vé­ben, lel­ké­ben a fé­le­lem.

Az Evan­je­lický po­sol című szlo­vák evan­gé­li­kus he­ti­lap szep­tem­ber 9-i számában meg­­je­lent Ján Lachký ­Szent Ist­ván vagy Jé­zus Krisz­tus cí­mű cik­ke. Nem tar­tom sze­ren­csés­nek, sőt in­kább ve­szé­lyes­nek gondolom a két sze­mély egy­más­sal va­ló szem­be­ál­lí­tá­sát, még ha az konk­rét pél­da alap­ján tör­tént is…

A szep­tem­ber 11–13-ai hét­vé­gén fér­jem­mel részt ve­het­tem Szer­bi­á­ban egy nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­án, ahol je­len volt Mi­loš Klá­tik, a Szlo­vá­ki­ai Evan­gé­li­kus Egy­ház egye­te­mes püs­pö­ke, Ame­ri­ká­ból Vil­ma Ku­c­há­re­ko­vá szlo­vák püs­pök asszony és más or­szá­gok egy­há­zi kép­vi­se­lői. Épí­tő, tar­tal­mas elő­adá­so­kat hall­hat­tunk. Az én hoz­zá­szó­lá­som előtt az ot­ta­ni kol­lé­ga meg­kér­dez­te: „S most a ma­gyar vagy a szlo­vák test­vé­rün­ket fog­juk hal­la­ni?” „Mind­ket­tőt. Mi együtt va­gyunk ma­gya­rok és szlo­vá­kok…” – vá­la­szol­tam.

Szep­tem­ber 19-én va­ló­sult meg kis gyü­le­ke­ze­tünk ré­gi ál­ma, hogy fel­ve­gyük a kap­cso­la­tot az egy­ház­köz­ség volt lel­ké­szé­nek és püs­pö­ké­nek, Da­ni­el Bachát­nak a szü­lő­fa­lu­já­val, a szlo­vá­ki­ai Rat­ko­vá­val. A fes­tői szép­sé­gű Kö­zép-Gö­mör-hegy­ség lan­ká­i­val kö­rül­ölelt kis fa­lu­ban nagy sze­re­tet­tel fo­gad­tak min­ket. A gyü­le­ke­zet lel­ké­sze, Dušan Hriv­nák – aki egyéb­ként nagy­la­ki szár­ma­zá­sú – ki­emel­te, mi va­ló­ban test­vé­rek va­gyunk. Az is­mer­ke­dés, kö­zös áhí­tat és ebéd után meg­néz­tük a 15–16. szá­zad­ban épült gó­ti­kus temp­lo­mot, és egy rö­vid meg­em­lé­ke­zés ke­re­té­ben együtt ko­szo­rúz­tuk meg Da­ni­el Bachát em­lék­mű­vét. Meg­kö­szön­ve őszin­te, szív­ből jö­vő, test­vé­ri ven­dég­sze­re­te­tü­ket, így bú­csúz­tunk: „Vi­szont­lá­tás­ra Bu­da­pes­ten!”

Úgy gon­do­lom, hogy ne­künk, aki­ket nem­csak a kö­zös múlt, a kö­zös tör­té­ne­lem köt össze, ha­nem Jé­zus Krisz­tus és az ő sze­re­te­te: együtt kell ha­lad­nunk az ál­ta­la ki­je­lölt úton. Mi több, kü­lön­le­ges szol­gá­lat­tal bí­zott meg min­ket Urunk: az ő sze­re­te­té­nek és bé­kes­sé­gé­nek össze­kö­tő híd­jai le­he­tünk.

A hi­da­kat időn­ként ter­he­lik, jár­nak raj­tuk, és el­ér­nek raj­tuk ke­resz­tül va­la­ho­vá. „…a tel­jes sze­re­tet ki­űzi a fé­lel­met…” – mond­ja az írás (1Jn 4,18b). „Bol­do­gok, akik bé­két te­rem­te­nek, mert ők Is­ten fi­a­i­nak ne­vez­tet­nek” – je­len­tet­te ki Jé­zus (Mt 5,9). Igye­kez­zünk mi is Is­ten gyer­me­ke­i­ként sze­re­tet­tel, imád­koz­va bé­kes­sé­get te­rem­te­ni és min­den erőnk­kel a két nem­zet köz­ti meg­bé­ké­lé­sen mun­kál­kod­ni!

Fa­bu­lya Hil­da, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Szlovák Lelkészi Szolgálatának vezetője