Élő víz

2009 ja­nu­ár­já­ban dön­tő for­du­lat állt be Ádám Bar­na­bás éle­té­ben. Az, aki ko­ráb­ban hír­hedt volt Nyír­egy­há­za kör­nyé­kén és egész Sza­bolcs me­gyé­ben, ke­resz­tyén hit­re tért egy bia­tor­bá­gyi csen­des­hé­ten.

A több­gyer­me­kes, nem szé­gyell­ten ci­gány szár­ma­zá­sú csa­lád­apa ko­ráb­ban erő­sza­kos­sá­gá­ról volt hí­res. Nem élt ki­fe­je­zet­ten bű­nö­ző élet­mó­dot, de el­mon­dá­sa sze­rint csak gyil­kos­sá­got és egyéb sú­lyos bűn­tet­tet nem kö­ve­tett el, min­den egyéb do­log­ban ben­ne volt. A be­csü­le­tes mun­ka mel­lett nem­rit­kán erő­sza­kos konf­lik­tus­ba ke­ve­re­dett. Eb­ben nagy ré­sze volt an­nak, hogy nem ve­tet­te meg az al­ko­holt. Jaj volt an­nak, aki­nek né­zet­el­té­ré­se tá­madt ve­le. Volt, hogy a sa­ját csa­lád­ját is bán­tot­ta, ami­kor ré­szeg­sé­ge mi­att szin­te ki­vet­kő­zött ma­gá­ból. Már gyer­mek­ko­rá­ban ke­le­ti küz­dő­spor­to­kat űzött, me­lyek­ben te­het­sé­ges volt. Több­ször részt vett szer­ve­zett mér­kő­zé­se­ken, ahol csak a má­sik éle­tét nem volt sza­bad ki­ol­ta­ni. Eze­ken a mér­kő­zé­se­ken nagy pén­zek fo­rog­tak, en­nek el­le­né­re Bar­na­bás igen ke­vés­sel ré­sze­se­dett ezek hasz­ná­ból.

Gö­rög­szál­lás­ról tud­ni kell, hogy egy sza­bol­csi kis­te­le­pü­lés, ahol szá­mos ci­gány él, igen ne­héz kö­rül­mé­nyek kö­zött. Négy éve fo­lyik ott ci­gány­misszió a szom­szé­dos Nyír­te­lek­ről ki­in­dul­va. Az élő hi­tű evan­gé­li­kus kö­zös­ség nem­csak a ma­ga kö­zös­sé­gét épí­ti, ha­nem nyi­tott ar­ra, hogy Is­ten bár­mer­re ve­zes­se őket. Az ed­di­gi esz­ten­dők­ben – sa­ját be­val­lá­suk sze­rint – e szol­gá­lat gyü­möl­csei el­ma­rad­tak, de idén meg­tört a jég, és több tu­cat ci­gány test­vé­rünk hit­re ju­tott. E ter­més leg­el­ső gyü­möl­cse Bar­na­bás volt.

Ja­nu­ár­ban ré­sze­gen meg­ígér­te Györ­fi Mi­hály lel­kész­nek, hogy el­megy egy csen­des­hét­re. Tar­tot­ta a sza­vát, és be­kö­vet­ke­zett a for­du­lat. El­fo­gad­ta meg­vál­tó­já­ul Jé­zus Krisz­tust, le­tet­te a po­ha­rat, és meg­ta­gad­ta a ke­le­ti har­co­sok szel­le­mi­sé­gét. Jé­zus Krisz­tus­ban iga­zi bé­kes­ség­re ju­tott.

Az­óta a fe­le­sé­ge és egyik gyer­me­ke is meg­tért, s a fa­lu­ból ed­dig majd hú­szan kö­vet­ték pél­dá­ját. Au­gusz­tus­ban a bé­ri Kö­zös asz­tal kon­fe­ren­ci­án ta­lál­koz­tam Bar­na­bás­sal, és el­mond­ha­tom, hogy for­má­ló­dó em­ber­rel ta­lál­koz­tam, aki szá­má­ra a Szent­írás va­ló­ban az Is­ten min­dent át­for­má­ló esz­kö­ze. Olyan fi­a­tal­lal ta­lál­koz­tam, aki Pál apos­tol sza­va­i­val él­ve még nincs a cél­nál, de aki meg­küz­di a hit har­cát, és aki ezt a hi­tet to­vább is ad­ja.

Laczki János (Oros­há­zi Ha­rang­szó, 2009 ősze)