Keresztutak
A szlovén–magyar „testvériség” új lehetőségei
Felvidék és Erdély után november 12-én a Muravidékre „látogattak” az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) és a Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) Evangélikus testvér-gyülekezeti kapcsolatok a Kárpát-medencében című előadás- és beszélgetéssorozatának résztvevői.
A múlt csütörtöki alkalom témája a Bodóhegy és Surd közötti evangélikus kötelék, illetve ezen túlmenően a Szlovéniai Evangélikus Egyház bemutatása volt. Utóbbiról a szlovén Mitja Andrejek beszélt – magyarul, megcáfolva Rusznyák Dezső gömöri evangélikus lelkésznek az első alkalmon tett szomorú megállapítását, mely szerint sajnálatos, hogy két egymás mellett élő nép nem hajlandó megtanulni a másik anyanyelvét (lásd az Evangélikus Élet 2009. szeptember 20-ai számának 4. oldalát – a szerk.). Az Evangélikus Hittudományi Egyetem harmadéves hallgatója „önkritikusan”, az élő hitet hiányolva, de az ébredésben reménykedve szólt a tizenhat lelkészes, mintegy tizenöt-húszezer tagot számláló egyház felépítéséről. Előadásában röviden kitért a magyar nyelvű gyülekezetek (Hódos, Lendva, Bodóhegy) helyzetére, és beszámolt a teológushallgatók ez év április 25-ei szlovéniai szolgálatáról is. (Erről bővebben az Evangélikus Élet 2009. május 10-ei számának 15. oldalán olvashattak. – A szerk.)
Az est másik eladójaként Smidéliusz Zoltán – a Muravidék történelmének áttekintésen túl – elsősorban a „vendek apostolának”, Kuzmics Istvánnak a munkásságára emlékezett. A surdi gyülekezet lelkipásztora örömmel nyugtázta, hogy Mitja Andrejek hozzá hasonlóan fontos összekötő kapocs lehet a két ország evangélikusai között, bármely nyelv legyen is az anyanyelvük.
– vitális –