Kultúrkörök

E hasábokon már találkozhattak olvasóink Párkány László kutató szorgalmának eredményeivel. Térdeplő Thália című könyvéből ez évi 5. számunkban részleteket idéztünk, hogy az olvasók közelebbről is megismerkedhessenek Udvaros Béla színházi rendezővel és nagy művével, az Evangélium Színházzal.

A szerző négy színészkönyv után (Tolnay Kláriról és Turay Idáról kettő-kettő) új arcát mutatja fel: az esszéistáét. A szívéhez közel álló két színésznő ezúttal nem egyes szám első személyben elhangzó vallomásait mondja el, hanem személyes véleményét, immár az esszé műfaji törvényei szerint.

Az elemző-kutató műnem ezúttal magához öleli Spéter Erzsébetet is, a különleges sorsú díjosztó pénzmágnást, aki bár szeretett volna bejutni a múzsák kertjébe, de csak a kapuig jutott el, jó napokat szerezve a bentről kiintegető színművészeknek. Czigány György zongoraművész, zeneesztéta, rádiós és televíziós személyiség viszont szüntelenül a múzsák közelében töltötte napjait; az írás, amely róla szól, annak bizonyítéka, hogy nem is eredménytelenül. Egy hosszabb írás rajzolja meg Chrudinák Alajos arcképét is, azt firtatva, hogy a gonosz médiaháború miként zilált szét műhelyeket, és miként torzított el arcokat, amelyek az irigység homályából tűntek elő.

Hogyan ajándékozta meg ihlető „múzsacsókjával” Bajor Gizi Mészöly Dezsőt, a kiváló költőt és műfordítót – erről is számot ad a könyv. A Történelem bohócköntösben című esszé a százéves magyar kabaré fejlődéstörténetét kíséri nyomon. A kabala világát is „körbejárja” az egyik írás, kiemelve az Istennek nem tetsző vonulatát. Mit csinált Sissi, a boldogtalan királyné Herkulesfürdőn? Erre a kérdésre is válaszol az egyik esszé.

Még számos írás (például a Ferencz Éva Ima, dalban elbeszélve című albumáról készült méltatás) teszi érdekessé a könyvet, de talán a kötetben ritkaságnak számító dramatizálás jelenthet igazi meglepetést az olvasónak.

Tormay Cécile, a huszadik század első harmadának kiemelkedő tehetségű, ám méltatlanul elfeledett írója, a Napkelet című folyóirat szerkesztője regények, novellák sokaságával gazdagította a magyar irodalmat. Kiemelkedik közülük A régi ház című családregény, amely a gyarapodás, megtartás, tékozlás háromgenerációs küzdelmével ismertet meg. Jellemrajza és csillogóan szellemes dialógusrendje csábította a szerzőt arra, hogy a regényt színpadra írja. Ily módon a kötetbe került egy előjáték, amely Tormay Cécile Bujdosó könyvéből való, e játékhoz kapcsolódik A régi ház cselekménye. A két dramatizált írás azt mutatja be, hogy a polgár által teremtett értékre hogyan teszi rá a kezét a történelem mindenkori ingyenélő rétege.

Párkány László: Bajor Gizi csókja. Codex Print Kft., Budapest, 2009. Ármegjelölés nélkül. Megvásárolható a Klebelsberg Kunó Művelődési, Kulturális és Művészeti Központban (1028 Budapest, Templom u. 2–10.).

– lp –