A közelmúlt krónikája
Erős várak
Baráthely evangélikus erődtemploma
„A vasút mentén Baráthely, Eczel, Dános mintaszerű községek (…). Lakói (…) túlnyomóan szászok. Miként az északi szászok, ezek is ágostai evangélikusok, s egymástól nagyon eltérő nyelvjárásaik is régies ízűek” - írta 1905-ben a Franklin Társulat A Föld népei című sorozatának Magyarországról szóló kötete.
Erdélyben, a Szászföldön járunk, az egykori Medgyes széken, a Trianon előtti történelmi Magyarország Nagy-Küküllő vármegyéjében. Célállomásunk magyarul a Baráthely nevet viseli, románul Brateiu, németül Pretai néven ismert. A település őse, Mons Mariae a közeli Mária-domb lábánál feküdt, írásos források 1283-ban említették először.
Az ekkor már álló, háromhajós, késő román stílusú templomot Mária Magdolnának szentelték. Nyomokban még látható falfestményei 1481-re datálhatóak. Gótikus átépítésére, védelmi célokat szolgáló erődítésére az 1500-as években került sor. Vastag várfallal, bástyatornyokkal, kapuráccsal, gyilokjáróval, lőrésekkel, szuroköntőkkel erősítették meg a templomot.
Német nemzetiségű gyülekezete a reformáció időszakától a lutheri tanokat követte. A szász erődtemplom jelenleg használaton kívül áll, pár tucatnyi, hazájában és vallásában megmaradt evangélikus hívének lelkigondozása a közeli Medgyeshez kötődik. Szószéke, keresztelőkútja és Jézus Krisztust ábrázoló oltárképe ennek ellenére is viszonylag jó állapotú. Tornyában három harang lakik. Az erődtemplomhoz hozzáépített barokk kastélyszárny szociális intézményként funkcionál.
Rezsabek Nándor