Kultúrkörök

A fa­so­ri evan­gé­li­kus gim­ná­zi­um új­ra­in­du­lá­sá­nak hu­sza­dik év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból ren­de­zett ese­mé­nyek mél­tó zá­ró­ak­kord­ja volt a no­vem­ber 28-i ün­ne­pi hang­ver­seny. Ze­nei pá­lyá­ra lé­pett öreg­di­á­kok, ze­ne­mű­vész szü­lők, mai ta­nu­lók, volt és je­len­le­gi ta­ná­rok áll­tak a pó­di­um­ra az is­ko­la dísz­ter­mé­ben, hogy együtt éne­kel­je­nek-ze­nél­je­nek Is­ten di­cső­sé­gé­re. A mű­sor­ban Bach-, Ko­dály-, Hu­bay- és Doh­ná­nyi-mű­vek hang­zot­tak el; Bach 137. kan­tá­tá­ja öreg­di­á­kok és mai ta­nu­lók össze­fo­gá­sá­val csen­dült föl – elő­adói ta­valy már­ci­us óta ké­szül­tek er­re…

Dr. Roncz Bé­la meg­bí­zott igaz­ga­tó kö­szön­tő sza­vai után D. dr. Har­ma­ti Bé­la nyu­gal­ma­zott püs­pök, egy­ko­ri fa­so­ri di­ák ün­ne­pi be­szé­de nyi­tot­ta meg az es­tet. Mi­re is ju­tot­tunk az el­múlt két év­ti­zed alatt? Mi az egy­há­zi is­ko­lák je­len­tő­sé­ge és fel­ada­ta ma? – tet­te fel a kér­dést.

A püs­pök a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni ál­la­mo­sí­tá­sok­kal kap­cso­lat­ban az egy­há­zi is­ko­lák­ról ki­bon­ta­ko­zó és má­ig élő vi­ták kér­dé­sei kö­zül töb­bet érint­ve há­rom té­ma (misz­té­ri­um, kom­m­unió, tra­dí­ció) kö­ré ren­dez­te gon­do­la­ta­it. Ki­emel­te: a Bu­da­pest-Fa­so­ri Evan­gé­li­kus Gim­ná­zi­um egy­há­zunk töb­bi is­ko­lá­já­val együtt tu­da­to­san kap­cso­ló­dik a lu­the­ri re­for­má­ció prog­ram­já­hoz, temp­lo­ma­ink mel­lé is­ko­lá­kat épí­tet­tünk, val­lá­sos, is­te­nes ne­ve­lést-ok­ta­tást kí­vá­nunk foly­tat­ni Jé­zus Krisz­tus misszi­ói pa­ran­csát kö­vet­ve. „Meg­győ­ző­dé­sem, hogy mai ma­gyar tár­sa­dal­munk­nak, sőt Eu­ró­pá­nak és az egész vi­lág­nak is olyan ne­ve­lés­re van szük­sé­ge, amely a ťszak­maŤ mel­lé a jé­zu­si er­köl­csöt is fel­vál­lal­ja!” – mond­ta a püs­pök, és hang­sú­lyoz­ta: hi­tünk, a val­lás nem ma­gán­ügy, ha­nem köz­ügy.

De va­jon meg­lát­szik-e a Fa­sor­ban és más egy­há­zi is­ko­lák­ban vég­zett több ezer­nyi di­ák ha­tá­sa a ma­gyar tár­sa­dal­mon? Nem köl­tői ez a kér­dés ak­kor, ami­kor az ENSZ vi­lág­prog­ram­ja az em­be­ri­ség eti­kai ál­la­po­tát je­lö­li meg a vi­lág leg­főbb gond­ja­ként. Vé­ge­ze­tül a püs­pök a he­lye­sen al­kal­ma­zott tra­dí­ció él­ve­ze­tes iro­dal­mi pél­dá­ja­ként em­lí­tet­te: az evan­gé­li­kus gim­ná­zi­u­mok if­jú­sá­gi iro­dal­mi-kul­tu­rá­lis ön­kép­ző egye­sü­le­te­it még Sza­bó Mag­da író is el­is­me­rés­sel em­lí­tet­te egy­kor.

Ír­ta és össze­ál­lí­tot­ta: Kőháti Dóra