Keresztutak

A 2010-es Szent Ja­kab-év­ben min­den ed­di­gi­nél több, kö­zel ne­gyed­mil­lió em­ber jár­hat­ja vé­gig a San­ti­a­go de Com­pos­te­lá­ba ve­ze­tő za­rán­dok­utat a ka­to­li­kus egy­ház re­mé­nyei sze­rint.

Az 1980-as évek má­so­dik fe­le óta re­ne­szán­szát élő El Ca­mi­no egy­re több za­rán­do­kot vonz, kü­lö­nö­sen azok­ban az évek­ben, ame­lyek­ben az idő­sebb Ja­kab apos­tol szü­le­tés­nap­ja, jú­li­us 25-e va­sár­nap­ra esik. Az ilyen, Szent Ja­kab-év­nek ne­ve­zett esz­ten­dők­ben min­dig meg­ug­rik a za­rán­do­kok szá­ma: 1993-ban 99 ez­ren, 1999-ben 154 ez­ren, 2004-ben pe­dig már 180 ez­ren tették meg leg­alább az utol­só száz ki­lo­mé­tert. Ennyi szük­sé­ges ugyan­is a hi­va­ta­los za­rán­dok­ok­le­vél meg­szer­zé­sé­hez. Egy ré­gi ha­gyo­mány sze­rint aki ilyen év­ben tel­je­sí­ti az utat, az ok­le­vél mel­lett tel­jes bűn­bo­csá­na­tot is nyer.

1. új­ra Szent Ja­kab-év, egé­szen pon­to­san a 119. a sor­ban, mi­ó­ta 1122-ben be­ve­zet­ték szá­mon­tar­tá­su­kat. Ju­li­án Bar­rio Bar­rio, San­ti­a­go ér­se­ke de­cem­ber 31-én a vá­ros ka­ted­rá­li­sá­nak ka­pu­já­ra mért há­rom ka­la­pács­ütés­sel ün­ne­pé­lye­sen meg­nyi­tot­ta a szent évet, amely­nek fo­lya­mán az egy­ház nem ke­ve­sebb mint 240 ezer za­rán­dok­ra szá­mít az El Ca­mi­nón. Az óév utol­só nap­ján tar­tott ce­re­mó­ni­án össze­gyűlt több száz za­rán­do­kot XVI. Be­ne­dek pá­pa le­vél­ben kö­szön­töt­te.

Az idén vár­ha­tó „tu­mul­tus” azon­ban csak kis rész­ben kö­szön­he­tő a szűk ér­te­lem­ben vett za­rán­do­kok­nak. A 2,7 mil­li­ós Ga­li­cia tar­to­mány és fő­vá­ro­sa, az alig száz­ez­res San­ti­a­go de Com­pos­te­la 2010-ben tíz­mil­lió tu­ris­tá­ra szá­mít. Össze­ha­son­lí­tás­kép­pen: ek­ko­ra lá­to­ga­tó­szá­mot tű­zött ki cé­lul a ti­zen­há­rom mil­li­ós Isz­tam­bul is, amely idén Eu­ró­pa egyik kul­tu­rá­lis fő­vá­ro­sa.

A vá­ros igyek­szik fel­ké­szül­ni a nagy­szá­mú lá­to­ga­tó­ra. San­ti­a­gó­ban na­pi öt za­rán­dok­mi­sét tar­ta­nak majd, és tíz új szál­lás­hely is nyí­lik. A szer­ve­zők „mo­dern szent évet” sze­ret­né­nek, amely nemcsak a za­rán­dok­lat tör­té­nel­mi múlt­já­ra épít, ha­nem egy „új, kor­sze­rű spi­ri­tu­a­li­tás­ra is rá­vi­lá­gít” – mond­ta Ig­na­cio San­tos, a szer­ve­zé­sért fe­le­lős Xa­cobeo kon­zor­ci­um ve­ze­tő­je.

A Szent Ja­kab-út, ame­lyet spa­nyol ne­ve (Ca­mi­no de San­ti­a­go) után gyak­ran csak El Ca­mi­nó­ként em­le­get­nek, az észak­nyu­gat-spa­nyol­or­szá­gi San­ti­a­go de Com­pos­te­lá­ba ve­ze­tő, nagy múl­tú ke­resz­tény za­rán­dok­út. A le­gen­da sze­rint itt, Ga­li­ci­á­ban té­rí­tett hét éven át idő­sebb Ja­kab apos­tol, aki­nek holt­tes­tét ta­nít­vá­nyai hoz­ták vissza ide, mi­u­tán Kr.u. 44-ben He­ró­des Ag­rip­pa kard­dal ki­vé­gez­tet­te Pa­lesz­ti­ná­ban. A fel­té­te­le­zett sírt csak 813-ban ta­lál­ta meg egy re­me­te, akit kü­lö­nös fény ve­ze­tett el a hely­hez. In­nen jön a vá­ros ne­ve is: San­ti­a­go Szent Ja­ka­bot, cam­pus stel­lae, az­az com­pos­te­la pe­dig a csil­la­gok föld­jét je­len­ti.

A ha­gyo­mány sze­rin­ti sír­hely fö­lé ké­sőbb ka­ted­rá­list emel­tek, amely az idők fo­lya­mán Ró­ma és Je­ru­zsá­lem után a ka­to­li­kus vi­lág har­ma­dik leg­fon­to­sabb bú­csú­já­ró he­lyé­vé vált.

MTI