evél&levél

Ked­ves Fő­szer­kesz­tő Úr! Öröm­mel né­zem át hét­ről hét­re az Evan­gé­li­kus Élet­ben meg­je­lent írá­so­kat, köz­lé­se­ket. Tá­jé­ko­zó­dom, ta­nu­lok, kö­szö­net ér­te. A 75. év­fo­lyam 4. szá­má­ban kö­zölt, a Magyar Távirati Irodától (MTI) át­vett né­hány sor azon­ban mély szo­mo­rú­ság­gal töl­tött el. Több éve élek Hat­van­ban, s ez idő alatt szám­ta­lan­szor ta­pasz­tal­tam Ér­sek Zsolt pol­gár­mes­ter és kö­re egy­ház­el­le­nes­sé­gét.

A cikk­ben sze­re­pel: „Hat­van­ban egyéb­ként szo­kás, hogy a he­lyi ön­kor­mány­zat egy­há­zi fej­lesz­té­se­ket tá­mo­gat…”. Va­ló­ban elő­for­dul egy-egy 50-100 ezer fo­rin­tos tá­mo­ga­tás. Ne­vez­het­jük se­gít­ség­nek, de akár oda­ve­tett ala­mizs­ná­nak is. Ki-ki dönt­se el. A plé­bá­nos, aki el mer­te mon­da­ni vé­le­mé­nyét a pol­gár­mes­ter egy­há­zak­kal kap­cso­la­tos tény­ke­dé­sé­ről, két hó­nap múl­va nyug­díj­ba he­lye­zé­sé­ről ér­te­sült. Az egy­há­zi kö­zös­ség, mely temp­lo­má­nak re­no­vá­lá­sá­hoz kért se­gít­sé­get, mert rö­vid ide­ig köz­te­rü­le­ten tá­rol­tak épí­tő­anya­got, nem tá­mo­ga­tást, ha­nem ko­moly bün­te­tést ka­pott. A sort foly­tat­hat­nám, de nem te­szem.

Ked­ves Fő­szer­kesz­tő Úr! Kam­pány van. Né­ha ha­zug. Úgy ér­zem, az MTI-hír­adás­ban meg­je­lent né­hány sor tö­ké­le­tes pél­dá­ja en­nek.

Ké­rem, ne ha­ra­gud­jon, hogy ezt most nagy hir­te­len meg­osz­tot­tam Ön­nel!

Éle­té­re, szol­gá­la­ta­i­ra Urunk ál­dá­sát ké­rem!

N. A. (Hat­van) (A tel­jes név és cím a szer­kesz­tő­ség­ben)