Keresztutak

A Lu­ther-ró­zsa szí­nei

Mi a fon­to­sabb: a nem­ze­ti-nyel­vi ho­va­tar­to­zás, a fe­le­ke­ze­ti ön­tu­dat vagy az Is­ten­nel va­ló kap­cso­lat? Mi ezek­nek a he­lyes sor­rend­je? Ilyen kér­dé­sek kö­rül for­gott a Ma­gyar Evan­gé­li­kus Kon­fe­ren­cia (Maek) ta­nul­má­nyi ren­dez­vé­nye, ame­lyet már­ci­us 5-én és 6-án tar­tot­tak Rév­fü­lö­pön, az Or­dass La­jos Evan­gé­li­kus Ok­ta­tá­si Köz­pont­ban.

A Lu­ther-ró­zsa szí­nei – Anya­nyelv – egy­ház – nem­zet cí­met vi­se­lő ta­nács­ko­zás té­má­já­ul a ma­gyar–szlo­vák kér­dést vá­lasz­tot­ták a szer­ve­zők, te­kin­tet­tel a Szlo­vá­ki­á­ban je­len­leg ha­tá­lyos nyelv­tör­vény­re, il­let­ve a nem­ré­gi­ben el­fo­ga­dott „him­nusz­tör­vény­re”, az­az ha­za­fi­as­sá­gi tör­vény­re. A részt­ve­vők kö­zött nem­csak szlo­vák szár­ma­zá­sú ma­gyar evan­gé­li­ku­sok vol­tak, ha­nem ma­gyar­or­szá­gi szlo­vák gyü­le­ke­ze­tek tag­jai és szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok is.

A kon­fe­ren­cia fő szer­ve­ző­je, a Maek tit­ká­ra, id. Zász­ka­licz­ky Pál nyi­tó­áhí­ta­tá­ban hang­sú­lyoz­ta, hogy aki Jé­zust kö­ve­ti, nem épít ke­rí­té­se­ket fe­le­ke­ze­tek vagy né­pek kö­zött, ha­nem le­rom­bol­ja azo­kat. E gon­do­lat je­gyé­ben test­vé­ri lég­kör­ben jár­hat­ták kö­rül az ér­dek­lő­dők a fel­me­rü­lő sú­lyos és né­ha fá­jó kér­dé­se­ket. A meg­hí­vott elő­adók kü­lön­bö­ző szem­pon­tok­ból vi­lá­gí­tot­ták meg a két nép kap­cso­la­tá­ban je­len­leg meg­lé­vő fe­szült­sé­ge­ket.

Kä­fer Ist­ván, a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem Szlo­vák Tan­szé­ké­nek nyu­gal­ma­zott tan­szék­ve­ze­tő­je a szlo­vák nyelv és kul­tú­ra fe­lől kö­ze­lí­tett, amely­nek ren­ge­teg kö­zös pont­ja van a ma­gyar­ral, csak eze­ket job­ban kel­le­ne is­mer­ni.

Az 1610-es zsol­nai zsi­nat má­ig tar­tó ha­tá­sa­it is­mer­tet­te Ker­tész Bo­tond tör­té­nész. Ez a zsi­nat, amely­nek négy­szá­za­dik év­for­du­ló­ját a szlo­vák evan­gé­li­ku­sok idén nyáron ün­nep­lik, a ma­gyar evan­gé­li­kus egy­ház ki­ala­ku­lá­sá­ban is dön­tő je­len­tő­ség­gel bírt: ott fek­tet­ték le a mai egy­ház­kor­mány­za­ti rend­szer alap­ja­it, ha­tá­roz­ták meg pél­dá­ul a püs­pö­kök fel­adat­kö­rét és a vi­lá­gi-egy­há­zi pa­ri­tás el­vét.

Bándy György, a Po­zso­nyi Co­me­ni­us Egye­tem Hit­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak pro­fesszo­ra a bib­li­ai ős­tör­té­net alap­ján be­szélt a né­pek ke­let­ke­zé­sé­ről, és osz­tot­ta meg a je­len­le­vők­kel ér­té­kes és át­gon­do­lás­ra kész­te­tő fel­is­me­ré­sét: a nyel­vek kü­lön­bö­ző­sé­ge és a nem­ze­tek lé­te­zé­se nem ere­de­ti, te­rem­tés­be­li ál­la­pot, ha­nem egy bűn­nek a kö­vet­kez­mé­nye. Még­pe­dig an­nak, hogy Bá­bel­ben egy em­ber – Nim­ród – erő­sza­ko­san, má­sok el­nyo­má­sá­val ha­ta­lom­ra tört, és így szem­be­szállt Is­ten ter­vé­vel. Ha az em­ber ez­zel tisz­tá­ban van, mind­járt más­kép­pen vi­szo­nyul sa­ját nem­ze­ti, nem­ze­ti­sé­gi iden­ti­tá­sá­hoz is.

Vé­gül a két kul­tú­rá­hoz kö­tött ér­tel­mi­sé­gi lét fe­le­lős­sé­gét vá­zol­ta Hunčík Pé­ter du­na­szer­da­he­lyi et­no­pszi­cho­ló­gus, pszi­chi­á­ter, író. Tri­a­non fáj­dal­mas ese­mény volt, de ez nem de­ter­mi­nál­hat­ja egy­szer s min­den­kor­ra a ma­gyar–szlo­vák vi­szonyt – fejtette ki. Fi­gyel­mez­te­tett ar­ra, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség sor­sá­nak in­té­zé­sé­ben mind­két ál­lam­nak azo­nos fel­ada­tai vannak. Konk­rét ten­ni­va­ló­kat so­rolt fel, ame­lye­ket Ma­gyar­or­szág­nak fi­gye­lem­be kel­le­ne ven­nie: „le­győ­zés” he­lyett tö­re­ked­jen a meg­egye­zés­re; a két fél kö­zött ala­kít­son ki egyen­ran­gú part­ne­ri vi­szonyt, és ne tűr­je, hogy a szél­ső­ség ala­kít­sa a ki­sebb­sé­gi po­li­ti­kát.

A ta­lál­ko­zó szombat délután ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­tés­sel és úr­va­cso­rás is­ten­tisz­te­let­tel zá­rult, ame­lyen Fa­bi­ny Ta­más püs­pök szol­gált. A je­len­lé­vők ma­guk­kal vi­het­ték a kö­zö­sen le­vont ta­nul­sá­got: el­ső­sor­ban Is­ten­hez tar­to­zó em­ber va­gyok, má­sod­sor­ban evan­gé­li­kus, és csak a har­ma­dik he­lyen jön a nem­ze­ti ho­va­tar­to­zá­som.

A. M.