Keresztény szemmel

La­punk 13., „Pres­bi­te­ri” ol­da­lán tu­dó­sít a Dé­li Egy­ház­ke­rü­let Bony­há­don tar­tott gyü­le­ke­zet­ve­ze­tői kon­fe­ren­ci­á­já­ról. Úgy ér­zem, fon­tos, hogy eb­ben az út­ke­re­ső, tá­jo­ló ro­vat­ban is ki­tér­jek a ta­lál­ko­zó fő­ té­má­já­ra, a lel­ké­szi és vi­lá­gi ve­ze­tők együtt­mű­kö­dé­sé­nek kér­dé­sé­re gyü­le­ke­ze­te­ink­ben.

A kér­dés szo­mo­rú ak­tu­a­li­tá­sa, hogy az utób­bi idő­ben szá­mos egy­ház­köz­ség­ben pat­ta­ná­sig fe­szült a hely­zet lel­ké­szek és fel­ügye­lők, pres­bi­te­rek kö­zött. A fe­szült­ség ké­pé­nél ma­rad­va, több he­lyütt el is sza­kadt az a bi­zo­nyos húr: az egy­ház­ke­rü­let fe­gyel­mi ta­ná­csa kény­te­len volt fel­men­te­ni az érin­tett lel­ké­sze­ket. En­nek a ke­ser­ves fo­lya­mat­nak a rész­le­te­i­ről in­ter­jú ol­vas­ha­tó ke­rü­le­tünk és egy­há­zunk in­ter­ne­tes hon­lap­ján (részletek az interjúból la­punk 13. ol­da­lán – a szerk.), így er­ről itt most nem kí­vá­nok szól­ni. Az vi­szont mind­annyi­unk ér­de­ke, hogy ta­nul­junk a fáj­dal­mas lec­kék­ből.

Bib­li­kus, teo­ló­gi­ai ala­po­kon kell tisz­táz­nunk: mit je­lent egy­há­zunk­ban a ve­ze­tés, a pász­to­ro­lás fe­le­lős­sé­ge? Mit ér­tünk egye­te­mes pap­sá­gon? Mit je­lent a kul­csok ha­tal­ma? Hol van a ha­tá­ra a gyü­le­ke­ze­ti au­to­nó­mi­á­nak? Hogy élik meg lel­ké­sze­ink és fel­ügye­lő­ink az úgy­ne­ve­zett pa­ri­tásnak, az egy­há­zi és vi­lá­gi elem egyen­sú­lyá­nak pro­tes­táns örök­sé­gét? Aján­dék-e a má­sik, vagy le­győ­zen­dő ri­vá­lis?

Ezek­kel a na­gyon is ak­tu­á­lis, nem egy he­lyen ége­tő kér­dé­sek­kel szem­be­sül­tünk a bony­há­di hét­vé­gén, ahol a zá­ró úti ál­dás­ban Jé­zus sza­vát idéz­tem. Ő tu­da­to­san ket­te­sé­vel ál­lít­ja szol­gá­lat­ba ta­nít­vá­nya­it: „…el­küld­te őket ma­ga előtt ket­te­sé­vel min­den vá­ros­ba és hely­ség­be, aho­vá men­ni ké­szült.” (Lk 10,1) Mi is a fel­tá­ma­dott Úr út­ké­szí­tői le­he­tünk, ha meg­ta­nu­lunk együtt hall­gat­ni a Mes­ter­re, és oda­fi­gyel­ni egy­más­ra is a ha­té­kony együtt­mű­kö­dés ér­de­ké­ben.

Meg­ke­rül­he­tet­len kér­dés: va­jon szárny-e a má­sik vagy te­her? Még sze­mé­lye­sebb­re for­dít­va a böj­ti ön­vizs­gá­la­tot: én va­jon fel­eme­lő szárny va­gyok-e a má­sik szá­má­ra vagy ne­héz ko­lonc? Ne­tán egy­szer­re len­nénk szárny és te­her is?!

„Szárny és te­her” – is­me­rős le­het ez a cím, hi­szen az Evan­gé­li­kus Élet feb­ru­ár 21-i szá­ma in­ter­jút kö­zölt Óno­di Sza­bolcs bony­há­di is­ko­la­igaz­ga­tó­val, aki tag­ja volt an­nak a ta­nács­adó tes­tü­let­nek, amely se­gí­tet­te a Szárny és te­her cí­mű kö­tet meg­je­le­né­sét. Ezt a több mint két­száz ol­da­las ta­nul­mányt az úgy­ne­ve­zett Böl­csek Ta­ná­csa ké­szí­tet­te a ne­ve­lés-ok­ta­tás rend­sze­ré­nek új­já­épí­té­sé­re és a kor­rup­ció meg­fé­ke­zé­sé­re Só­lyom Lász­ló köz­tár­sa­sá­gi el­nök meg­bí­zá­sá­ból.

Büsz­kék le­he­tünk ar­ra, hogy a négy­ta­gú Böl­csek Ta­ná­csá­ban dol­go­zik Cser­mely Pé­ter pro­fesszor is, aki tu­da­to­san vál­lal­ja pé­csi, evan­gé­li­kus gyö­ke­re­it. Er­ről meg­ka­pó őszin­te­ség­gel és hi­te­les­ség­gel vall a Mi­ért hi­szek? so­ro­zat­ban meg­je­lent in­ter­jú­kö­tet­ben. (Há­ló­za­tok bű­vö­le­té­ben, Ka­i­rosz Ki­adó, 2010)

A ne­ves há­ló­zat­ku­ta­tó­val ké­szült in­ter­jú szá­mos olyan ér­té­kes gon­do­la­tot tar­tal­maz, amely té­mánk szem­pont­já­ból is meg­szív­le­len­dő út­mu­ta­tás. Cser­mely Pé­ter nem­csak szak­sze­rű di­ag­nó­zist ad tár­sa­dal­munk vál­sá­gos ál­la­po­tá­ról, ha­nem a te­rá­pia fe­lé is jár­ha­tó utat kí­nál.

A böl­cse­ket a leg­jobb szó sze­rint idéz­ni: „A ma­gyar tár­sa­da­lom szer­ke­ze­te meg­za­va­ro­dott, el­hasz­ná­ló­dott és el­öre­ge­dett. Az öre­ge­dő, el­hasz­ná­ló­dó há­ló­za­tok szem­pont­já­ból is rend­kí­vül fon­tos a vál­ság és a vál­ság utá­ni új­já­épí­tés… A há­ló­zat szer­ke­ze­tét a vál­ság meg­fi­a­ta­lít­ja, pon­to­san úgy, aho­gyan egy er­dőt meg­fi­a­ta­lít egy er­dő­tűz, ame­lyik fel­ége­ti a fel­gyűlt élet­te­len szer­ves anya­got.”

Ta­lán meg­le­pő, de na­gyon is bib­li­kus a krí­zis­nek ez a re­mény­te­li pers­pek­tí­vá­ja. Kik­re le­het szá­mí­ta­ni eb­ben a tisz­tu­lá­si és meg­úju­lá­si fo­lya­mat­ban? Az evan­gé­li­kus bölcs­nek er­re is van bá­to­rí­tó lá­tá­sa: „Min­den olyan em­ber mér­he­tet­le­nül nagy kincs a kör­nye­ze­tünk­ben, aki­ben még ma­radt egy szik­rá­nyi bi­za­lom, aki ké­pes nor­má­lis, őszin­te, a köl­csö­nös el­is­me­ré­sen és tisz­te­le­ten ala­pu­ló em­be­ri kap­cso­la­tok épí­té­sé­re. Ha már meg­ta­lál­tuk a tár­sa­in­kat, szi­ge­tet kell ké­pez­nünk ve­lük. A sa­ját há­ló­za­tos já­ték­el­mé­le­ti ered­mé­nye­ink is meg­mu­tat­ták, hogy az együtt­mű­kö­dők szi­ge­tei ké­pe­sek tar­tó­san fenn­ma­rad­ni a nem együtt­mű­kö­dők ten­ge­ré­ben is. Ha­son­ló­kép­pen, a tár­sa­da­lom ér­ték- és bi­za­lom­szi­ge­tei fel­be­csül­he­tet­le­nül fon­tos­sá vál­nak bár­mely vál­sá­gos idő­szak­ban… Ki­emelt a fe­le­lős­sé­ge azok­nak a cso­por­tok­nak is, ame­lyek ér­té­ke­ket őriz­nek. En­nek egyik leg­fon­to­sabb le­té­te­mé­nye­sei ma­nap­ság az egy­há­zak. Fon­tos len­ne, hogy az egy­há­zak még több, a tag­ja­ik és ve­ze­tő­ik egész éle­té­vel, egész in­teg­ri­tá­sá­val alá­tá­masz­tott, hi­te­les és vi­lá­gos ér­ték­íté­let­tel se­gít­sék a tár­sa­da­lom ér­ték­tisz­tá­zó fo­lya­ma­tát.”

Sze­ret­ném hin­ni, hogy bár egy­há­zunk, gyü­le­ke­ze­te­ink éle­te is erő­sen fer­tő­zött a kap­cso­la­ti za­va­rok­tól, még­is az együtt­mű­kö­dők olyan szi­ge­te­i­vé vál­ha­tunk, akik egy­mást és má­so­kat is se­gí­tő, meg­tar­tó há­ló­zat­tá fej­lőd­nek. Ezt a gyó­gyí­tó fo­lya­ma­tot igye­ke­zett elő­moz­dí­ta­ni a bony­há­di kon­fe­ren­cia is.

Eh­hez kap­ha­tunk va­ló­ban bölcs ta­ná­csot Cser­mely pro­fesszor köny­vé­ből. Le­gyen övé a zár­szó is: „A vál­ság ilyen kö­zös­sé­gi kap­cso­ló­dá­sok ese­tén lesz a ka­taszt­ró­fá­ból esély. Esély ar­ra, hogy va­la­mi újat, job­bat ál­lít­sunk elő. A meg­ol­dás egyik na­gyon fon­tos kul­csa a ke­zünk­ben van. Fur­csa hely­zet állt azon­ban elő. A kulcs egyi­künk­nél sin­csen kü­lön-kü­lön, ha­nem mind­egyi­künk ke­zé­ben van, együt­te­sen!”

Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület