Keresztutak

Ma­gyar­or­szág 2011 el­ső fél­évé­ben ese­dé­kes eu­ró­pai uni­ós so­ros el­nök­sé­ge kap­csán há­rom pro­mi­nens egy­há­zi ve­ze­tő – Er­dő Pé­ter bí­bo­ros, prí­más, esz­ter­gom–bu­da­pes­ti ér­sek, Bölcs­kei Gusz­táv, a Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház zsi­na­tá­nak lel­ké­szi el­nö­ke és Sch­we­i­tzer Jó­zsef nyu­gal­ma­zott or­szá­gos fő­rab­bi – tar­tott elő­adást már­ci­us 26-án a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mi­án (MTA), egye­bek mel­lett a jog­ál­la­mi­ság és az er­köl­csi ér­té­kek vé­del­mé­nek kap­cso­la­tá­ról.

Er­dő Pé­ter A 2011-es ma­gyar EU-el­nök­ség szak­po­li­ti­kai stra­té­gi­ái el­ne­ve­zé­sű kon­fe­ren­cia­so­ro­zat ren­dez­vé­nyén rá­mu­ta­tott: a nem­ze­ti kul­tú­rák rész­ben a ke­resz­tény­ség ins­pi­rá­ci­ói ha­tá­sá­ra jöt­tek lét­re, s a ke­resz­tény­ség em­lé­ke­i­vel van te­le Eu­ró­pa, így pél­dá­ul temp­lo­mok­kal, ame­lyek az adott te­le­pü­lé­sek leg­igé­nye­seb­ben ki­vi­te­le­zett épü­le­tei let­tek.

Az MTA Po­li­ti­kai Tu­do­má­nyok In­té­ze­té­nek prog­ram­ján Bölcs­kei Gusz­táv, a Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház Zsi­na­tá­nak lel­ké­szi el­nö­ke azt mond­ta: Eu­ró­pa egyik tit­ka, hogy egy­szer­re je­le­nik meg ben­ne az egy­ség és a sok­szí­nű­ség. Eh­hez szer­ve­sen hoz­zá­tar­to­zik az evan­gé­li­um üze­ne­te, mely­nek kap­csán azt kell mér­le­gel­ni, mennyi­re tud se­gí­te­ni ab­ban, hogy Eu­ró­pa él­he­tő kö­zös­ség le­gyen.

A re­for­má­tus püs­pök meg­je­gyez­te: az eu­ró­pai egy­ség gon­do­la­ta min­dig a kül­ső fe­nye­ge­tés­sel szem­ben je­lent meg a tör­té­ne­lem­ben, pél­dá­ul a tö­rök ve­szély ha­tá­sá­ra. A re­for­má­ció nagy alak­jai min­dig eu­ró­pai táv­la­tok­ban gon­dol­kod­tak – egye­bek mel­lett er­re is em­lé­kez­tek ta­valy Kál­vin szü­le­té­sé­nek öt­szá­za­dik, idén Me­lancht­hon ha­lá­lá­nak négy­száz­öt­ve­ne­dik év­for­du­ló­ja kap­csán –, majd hoz­zá­fűz­te: a pro­tes­táns pe­reg­ri­ná­ció a te­het­ség­gon­do­zás egy faj­tá­ja volt, ame­lyet a mai kor­ban is le­het­ne al­kal­maz­ni.

Eu­ró­pa az az egy­ség le­het, amely­ben az egy­más­sal ki­en­gesz­te­lő­dött sok­fé­le­ség jól meg­fér egy­más­sal. A 20. szá­zad­ban nagy-nagy össze­om­lás kö­vet­ke­zett be, és meg­úju­lás is, amelyet Eu­ró­pai Uni­ó­nak ne­ve­zünk. Az az unió azonban, amely most lé­te­zik, már nem egé­szen az, amely­hez Ma­gyar­or­szág csat­la­ko­zott. Az eu­ró­pai gaz­da­sági nö­ve­ke­dés ta­valy mí­nusz ti­zen­hét szá­za­lé­kon állt, pe­dig volt olyan ré­sze a vi­lág­nak, ahol ez a mu­ta­tó épp el­len­ke­ző­leg, plusz ti­zen­hét szá­za­lék volt.

Sch­we­i­tzer Jó­zsef nyu­gal­ma­zott or­szá­gos fő­rab­bi kö­zöl­te: „A múlt szennye után, ha Eu­ró­pa ar­cán vál­toz­tat­ni aka­runk, ab­ban a bib­li­ai esz­mék­nek je­len­tős sze­re­pük kell hogy le­gyen.”

Az ese­mény há­zi­gaz­dá­ja, Pá­lin­kás Jó­zsef, az MTA el­nö­ke meg­nyi­tóbe­szé­dé­ben úgy fo­gal­ma­zott: az uni­ó­nak nincs iga­zi ko­hé­zi­ó­ja, de van sok egyé­ni és né­hány kö­zös ér­de­ke. „Eu­ró­pa nem nem­zet és nem is iga­zi ér­ték­kö­zös­ség, ha­nem ér­dek- és fo­gyasz­tói kö­zös­ség – mond­ta, majd ki­je­len­tet­te: Eu­ró­pa ma azon­ban saj­nos a fi­zi­kai re­pro­duk­ci­ó­ra sem ké­pes, gyak­ran kö­ve­te­lő­ző és de­ka­dens, ezért Eu­ró­pá­nak éb­resz­tő­re van szük­sé­ge és vi­lá­gos, élet­erős jö­vő­kép­re.”

Ma­gyar­or­szág 2011 el­ső fél­évé­ben ese­dé­kes eu­ró­pai uni­ós so­ros el­nök­sé­ge kap­csán há­rom pro­mi­nens egy­há­zi ve­ze­tő – Er­dő Pé­ter bí­bo­ros, prí­más, esz­ter­gom–bu­da­pes­ti ér­sek, Bölcs­kei Gusz­táv, a Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház zsi­na­tá­nak lel­ké­szi el­nö­ke és Sch­we­i­tzer Jó­zsef nyu­gal­ma­zott or­szá­gos fő­rab­bi – tar­tott elő­adást már­ci­us 26-án a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mi­án (MTA), egye­bek mel­lett a jog­ál­la­mi­ság és az er­köl­csi ér­té­kek vé­del­mé­nek kap­cso­la­tá­ról.