Keresztutak

A vá­ra­ko­zá­sok sze­rint leg­ke­ve­sebb egy­mil­lió lá­to­ga­tó te­kin­ti majd meg a to­ri­nói lep­let, ame­lyet áp­ri­lis 10-e és má­jus 23-a kö­zött ál­lí­ta­nak ki – je­len­tet­ték be a szer­ve­zők ró­mai saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ju­kon.

A lá­to­ga­tó­szám­ra vo­nat­ko­zó becs­lés azon ala­pul, hogy ed­dig egy­mil­lió fog­la­lás ér­ke­zett a vi­lág min­den csücs­ké­ből. Az ér­dek­lő­dők így akar­ják ­biz­to­sí­ta­ni, hogy há­rom-öt per­cen át szem­lél­hessék a ka­to­li­kus egy­ház leg­vi­ta­tot­tabb re­lik­vi­á­ját: egye­sek sze­rint ez Jé­zus Krisz­tus ha­lot­ti lep­le, má­sok sze­rint kö­zép­ko­ri ha­mi­sít­vány­ról van szó.

A hí­vők ha­gyo­má­nyo­san hu­szon­öt éven­te cso­dál­hat­ják meg a lep­let, ám a leg­utób­bi ki­ál­lí­tás­ra a tra­di­ci­o­ná­lis pre­zen­tá­ció után mind­össze két év­vel ke­rült sor: ez­zel kö­szön­töt­ték 2000-ben az új év­ez­re­det, a ka­to­li­kus egy­ház szent­évét. Az egy­há­zi hi­va­ta­los­sá­gok nem já­rul­tak hoz­zá a le­pel ki­ál­lí­tá­sá­hoz 2006-ban a to­ri­nói té­li olim­pia ide­jén, vi­szont most en­ge­dé­lyez­ték, fi­gye­lem­be vé­ve a gaz­da­sá­gi és fog­lal­koz­ta­tá­si szem­pon­to­kat. Az ese­mény ugyan­is a szer­ve­zők re­mé­nyei sze­rint két­mil­li­ó­nál több tu­ris­tát csá­bít majd To­ri­nó­ba. (2000-ben 2,5 mil­li­ó­nyi­an vol­tak kí­ván­csi­ak a le­pel­re.). Az ér­dek­lő­dést csak fo­koz­za XVI. Be­ne­dek lá­to­ga­tá­sa, aki má­jus 2-án ke­re­si fel a to­ri­nói ka­ted­rá­list.

A to­ri­nói le­pel meg­te­kin­té­se in­gye­nes, ha elő­ze­te­sen re­giszt­rál­nak az ér­dek­lő­dők, akár on-line is. S hogy mennyi időt tölt­het­nek a le­pel előtt, az at­tól függ, hogy mennyi­en vá­ra­koz­nak a be­lé­pés­re, a „lát­ha­tás” fel­ső ha­tá­rát azon­ban leg­fel­jebb öt perc­ben szab­ták meg a szer­ve­zők.

A ki­ál­lí­tás nyo­mán vár­ha­tó­an új­ból fel­lán­gol­nak majd a vi­ták, hogy va­ló­di-e vagy ha­mi­sít­vány a le­pel, ame­lyen egy sza­kál­las fér­fi­arc el­mo­só­dott le­nyo­ma­ta, va­la­mint vér­fol­tok lát­ha­tók azo­kon a he­lye­ken, ame­lyek egy­be­es­nek Jé­zus tes­tén a ke­reszt­re fe­szí­tés so­rán ej­tett se­bek­kel.

Egy va­ti­ká­ni ku­ta­tó leg­újabb köny­vé­ben nem ke­ve­seb­bet ál­lít, mint hogy si­ke­rült meg­fej­te­nie a gö­rög, la­tin és ará­mi nyel­ven író­dott sza­va­kat, ame­lyek a le­pel­ről ké­szí­tett szá­mí­tó­gé­pes fel­vé­te­le­ken tűn­tek elő.

A ké­tel­ke­dők sze­rint vi­szont a tör­té­nész túl so­kat kép­zelt be­le a fol­tok­ba, és ra­gasz­kod­nak az 1988-as ra­dio­kar­bo­nos kor­meg­ha­tá­ro­zás ered­mé­nyé­hez, amely sze­rint a le­pel a 13. vagy a 14. szá­zad­ból szár­ma­zik. Megint má­sok úgy vé­lik, hogy a vizs­gá­lat meg­ál­la­pí­tá­sa­it be­fo­lyá­sol­ták a kü­lön­bö­ző szennye­ző­dé­sek, ezért sür­ge­tik, hogy egy na­gyobb min­tá­ból is­mé­tel­jék meg a ra­dio­kar­bo­nos kor­meg­ha­tá­ro­zást.

A Va­ti­kán óva­to­san ke­ze­li a kér­dést: nem nyi­lat­ko­zik a le­pel ere­de­ti­sé­gé­ről, ame­lyet Krisz­tus szen­ve­dé­se jel­ké­pé­nek ne­vez.

Egy fran­cia ke­resz­tes lo­vag tett elő­ször em­lí­tést 1203-ban a le­pel­ről, ame­lyet Kons­tan­ti­ná­poly­ban, a csá­szá­ri pa­lo­tá­ban lá­tott, ám az el­ső írá­sos fel­jegy­zés 1354-ből szár­ma­zik. A re­lik­via 1983-ban ke­rült a Va­ti­kán bir­to­ká­ba II. Um­ber­to volt olasz ki­rály ha­lá­la után, aki a pá­pá­ra ha­gyo­má­nyoz­ta a lep­let.

MTI