Oratio oecumenica

Élő Jé­zus Krisz­tus! Kö­szön­jük, hogy a ha­lál­ból az éle­tet hoz­tad el hús­vét­kor. Ta­nít­vá­nya­id lát­hat­tak, és re­ményt kap­hat­tak. Kö­szön­jük, hogy en­nek a re­mény­nek a fé­nyé­ből mi is élet­re kel­he­tünk ezen a ta­va­szi va­sár­na­pon. Nyisd meg sze­mün­ket, hogy meg­lás­sunk té­ged. Moz­dítsd meg el­gém­be­re­dett tag­ja­in­kat, me­le­gítsd fel hi­deg szí­vün­ket.

Élő Jé­zus Krisz­tus! Te vagy a sző­lő­tő, amely­ből új élet árad szét. Hozd el az élet zson­gá­sát a szá­raz ágak­ba. Éb­reszd fel lel­kün­ket a hosszú té­li álom­ból. Adj új­já­szü­le­tést min­den re­mény­te­len em­be­ri élet­hely­zet­ben. Újítsd meg éle­tün­ket, hogy az üres na­pok tar­ta­lom­mal töl­tőd­je­nek meg.

Élő Jé­zus Krisz­tus! Keltsd élet­re szí­vün­ket. Add, hogy ér­zé­sek jár­ja­nak át min­ket, va­ló­di­ak, szé­pek és mé­lyek. Sze­re­te­ted me­le­ge jár­ja át szí­vün­ket. Add, hogy meg­érez­zük a ta­lál­ko­zá­sok örö­mét, az őszin­te sza­vak ki­mon­dá­sá­nak ere­jét. Ne a gyen­ge­ség je­lé­vé vál­ja­nak őszin­te be­szél­ge­té­se­ink, ha­nem a má­sik és sa­ját ma­gunk ko­mo­lyan vé­te­lé­vé. Légy mel­let­tünk, ha csa­ló­dunk, ha sé­rü­lünk. Ne en­gedd, hogy a fáj­da­lom­mal ma­gunk­ba zár­kóz­zunk, add szá­munk­ra gyó­gyí­tó kö­zel­sé­ged.

Élő Jé­zus Krisz­tus! Keltsd élet­re lel­kün­ket. Küldd el a lé­lek ta­va­szi fu­val­la­tát, hogy hi­tünk meg­újul­jon. Okos­ko­dó, ké­tel­ke­dő, nem­tö­rő­döm vi­lá­gunk új szín­ben tűn­jön fel mint esély és le­he­tő­ség. Kö­zös­sé­ge­ink új ta­lál­ko­zás hely­szí­nei, az új­já­szü­le­tés for­rá­sai le­gye­nek. Erő­sítsd a fi­a­ta­lo­kat, akik ezek­ben a na­pok­ban áll­nak ol­tá­rod elé ál­dást és meg­erő­sí­tést kér­ni. Éb­reszd gyü­le­ke­ze­tün­ket is ál­má­ból, hogy élet­re éb­red­hes­sen min­den tag­ja. A kö­zös­ség­ben ta­lál­jon he­lyet ré­gi és új, öreg és fi­a­tal, nagy és ki­csi.

Élő Jé­zus Krisz­tus! Keltsd élet­re tes­tün­ket. Adj sza­ba­du­lást a hosszú fog­ság­ból a szen­ve­dé­lyek és be­teg­sé­gek rab­ja­i­nak. Tedd sza­bad­dá moz­du­la­ta­in­kat, hogy se­gít­hes­se­nek, és a sze­re­tet esz­kö­zei le­hes­se­nek. Áldd meg mun­kán­kat, hogy ne­ked tet­sző mó­don vé­gez­zük. Adj ér­tel­mes fel­ada­tot min­den em­be­ri kéz­nek, hogy érez­zük: szük­sé­ge­sek és fon­to­sak moz­du­la­ta­ink. In­díts és moz­díts min­ket te­rem­tett vi­lá­god fel­fe­de­zé­sé­re és meg­élé­sé­re. Va­ló­di, érez­he­tő él­mé­nye­ket adj a mes­ter­sé­ges, ma­ni­pu­lált ké­pek he­lyett. Erőd jár­jon át, hogy te­hes­sünk és moz­dul­has­sunk.

Élő Jé­zus Krisz­tus! Add a fel­tá­ma­dás hi­tét kü­lö­nö­sen is azok­nak a test­vé­re­ink­nek, akik a ha­lál fa­gyos fu­val­la­tát ér­zik most kö­ze­lük­ben. Fel­tá­ma­dá­sod élet­men­tő győ­zel­me ment­se meg a mi éle­tün­ket is.

Építs föl min­ket élő gyü­le­ke­ze­ted­dé! Ámen.