Oratio oecumenica

[Lel­kész:] Mennyei Atyánk, te­kints ránk ke­gye­sen, és en­gedd, hogy ne csak éne­künk, ha­nem imád­sá­gunk is tet­szé­sed­re le­gyen.

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk egy­há­zun­kért és az egész ke­resz­tény­sé­gért. Ta­nú­i­dat töltsd be Szent­lel­ked­del, hogy az üd­vös­ség öröm­hí­rét hi­te­le­sen hir­des­sék min­den nép­nek. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Gyü­le­ke­zet:] Urunk, hall­gass meg min­ket!

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk gyü­le­ke­ze­tün­kért. Nö­veld kö­zöt­tünk az egy­sé­get. Add, hogy a lel­ki aján­dé­kok kü­lön­bö­ző­sé­ge se ve­tél­ke­dést, se vi­szály­ko­dást ne okoz­zon. Ta­níts, hogy sze­re­tet­ben hor­doz­zuk egy­mást. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Gyü­le­ke­zet:] Urunk, hall­gass meg min­ket!

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk a te­rem­tett vi­lá­gért. Vess gá­tat min­de­nütt a gyil­kos in­du­la­tok­nak. Add, hogy a föld né­pei fel­is­mer­jék egy­más­ra­utalt­sá­gu­kat, és tör­vé­nyed sze­rint, bé­kes­ség­ben él­je­nek. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Gyü­le­ke­zet:] Urunk, hall­gass meg min­ket!

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk ha­zán­kért. Áldd meg azo­kat, akik a köz­jó­ért fá­ra­doz­nak. Te­remts igaz­sá­gos ren­det, hogy mun­ká­ja min­den­ki­nek tisz­tes meg­él­he­tést biz­to­sít­son. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Gyü­le­ke­zet:] Urunk, hall­gass meg min­ket!

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk a nél­kü­lö­ző­kért és azo­kért, akik ele­mi csa­pá­sok vagy há­bo­rúk kö­vet­kez­té­ben ve­szí­tet­ték el ott­ho­nu­kat. Add, hogy két­ség­be ne es­se­nek, ha­nem ke­resz­ted­ből és ha­lál fö­löt­ti győ­zel­med­ből me­rít­se­nek erőt a meg­pró­bál­ta­tás nap­ja­i­ban. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Gyü­le­ke­zet:] Urunk, hall­gass meg min­ket!

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk a be­te­ge­kért, a hal­dok­ló­kért, a sok­fé­le tes­ti-lel­ki ke­resz­tet hor­do­zó­kért. Ne hagyd őket fé­lel­mek és két­sé­gek kö­zött. Érez­tesd ve­lük atyai sze­re­te­te­det, és erő­sítsd hi­tü­ket, hogy so­ha ne fe­led­jék: a té­ged sze­re­tők­nek min­den ja­vuk­ra van. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Lel­kész:] Mennyei Atyánk! Bár vét­ke­ink el­le­nünk ta­nús­kod­nak, még­is ké­rünk, óvj meg az erőn­ket meg­ha­la­dó min­den pró­ba­té­tel­től, és mi­előtt szám­adás­ra szó­lí­ta­nál, ke­gyel­med­del te­remts új­já min­ket, hogy ami­kor el­jön or­szá­god, meg­vál­tott gyer­me­ke­id­del éne­kel­hes­sük a Bá­rány győ­zel­mi éne­két, aki előtt vé­gül min­den térd meg fog ha­jol­ni: mennye­i­e­ké, föl­di­e­ké és föld alatt va­ló­ké. Ámen.