Egyházunk egy-két hete

Gyö­nyö­rű ta­va­szi, na­pos idő­ben, vi­rág­il­lat­ban ad­hat­tak há­lát a nyír­egy­há­zi­ak áp­ri­lis 24-én a vá­ros­ban ki­lenc­ven éve mű­kö­dő Élim Evan­gé­li­kus Sze­re­tet­ott­ho­nért. Az épü­let­együt­tes új szár­nyá­nak múlt év ok­tó­be­ri át­adá­sa után ez­zel a szü­le­tés­na­pi ün­nep­ség­gel újabb mér­föld­kő­höz ér­ke­zett az in­téz­mény.

Az együtt­lét kez­de­tén az Élim­ben la­kó gon­do­zot­tak Tor­zsa Ta­más ott­hon­lel­kész ve­zény­le­té­vel ver­ses, éne­kes mű­sor­ral ked­ves­ked­tek a je­len lé­vő gyü­le­ke­zet­nek. Ez­után dr. Fa­bi­ny Ta­más püs­pök hir­det­te az igét a 90. zsol­tár sza­vai alap­ján. Nem le­het em­be­ri ki­va­gyi­ság­gal be­lép­ni – mond­ta – egy ilyen, Is­ten­nek és em­ber­nek szen­telt haj­lék­ba. Tu­da­tá­ban kell len­nünk an­nak, hogy nem a püs­pö­ki ál­dás te­szi meg­szen­telt­té az ott­hont, ha­nem a ben­ne dol­go­zók oda­adó, hű­sé­ges szol­gá­la­ta. A püs­pök haj­lék­ról szóló gon­do­la­ta­it Ben­czúr Lász­ló ke­rü­le­ti fel­ügye­lő, épí­tész szőt­te to­vább.

Bá­lint Éva volt in­téz­mény­ve­ze­tő két él­mé­nyét idéz­te föl, il­luszt­rál­va, hogy bi­zony az ott­hon la­kói – szel­le­mi és tes­ti fo­gya­ték­kal élő lá­nyok – is ké­pe­sek ész­re­ven­ni, ha va­la­me­lyik la­kó­tár­suk se­gít­ség­re, vi­gasz­ta­lás­ra szo­rul, s hogy mek­ko­ra je­len­tő­sé­ge van az ilyen egy­más fe­lé for­du­lás­nak. Egy-egy eset­len szó vagy moz­du­lat oly­kor lé­nye­ge­sen gyor­sabb gyó­gyu­lást hoz a szen­ve­dő vagy el­ke­se­re­dett lel­ké­ben; meg­ha­tó lát­ni Is­ten va­ló­sá­gos mun­kál­ko­dá­sát a bent la­kó lá­nyok éle­té­ben.

Egy­há­zunk or­szá­gos iro­dá­já­nak kép­vi­se­le­té­ben dr. Me­kis Vik­tó­ria iro­da­ve­ze­tő-he­lyet­tes mon­dott kö­szön­tőt. Az iro­da mun­ka­tár­sa­i­ként min­dig szí­ve­sen ke­re­sik fel az Élimet – árul­ta el –, és öröm­mel lát­ják az in­téz­mény de­rű­jét és fo­lya­ma­tos fej­lő­dé­sét.

Vé­ge­ze­tül kül­föl­di ven­dé­gek kö­szön­töt­ték az ün­ne­pel­tet és az ün­nep­lő egy­be­gyűl­te­ket: dr. Ve­ro­ni­ka So­wa, a ma­gyar­or­szá­gi gyer­me­ke­ket se­gí­tő, Lip­csé­ben szé­ke­lő egye­sü­let (Kin­der­fre­un­de Fre­un­desk­re­is) el­nö­ke és az öt­ven éve Szu­kitch And­rás ál­tal ala­pí­tott, a Mün­chen mel­let­ti Ho­hen­kirchen köz­ség­ben mű­kö­dő tá­mo­ga­tó kö­zös­ség kép­vi­se­lő­je.

Az alkalom végén Bo­gár Ág­nes in­téz­mény­ve­ze­tő fe­jez­te ki kö­szö­ne­tét, és in­vi­tál­ta sze­re­tet­ven­dég­ség­re az ün­nep­lő­ket.

Hor­váth-He­gyi Áron