Egyházunk egy-két hete

Na­gyon vár­ták már a Tót­kom­ló­si Evan­gé­li­kus Sze­re­tet­szol­gá­lat Sze­re­tet­ott­ho­ná­nak la­kói és dol­go­zói az idén má­jus 22-én tar­tott csa­lá­di na­pot. A har­mad­szor meg­szer­ve­zett ren­dez­vény im­már ha­gyo­má­nyos­nak mond­ha­tó.

A prog­ram ar­ra hi­va­tott, hogy a la­kók és hoz­zá­tar­to­zó­ik, va­la­mint a dol­go­zók és a fenn­tar­tó egy­ház tag­jai le­he­tő­sé­get kap­ja­nak a sza­bad­idő kö­zös el­töl­té­sé­re és egy­más jobb meg­is­me­ré­sé­re. A fér­fi és női mun­ka­tár­sak so­kat fá­rad­tak azért, hogy a kör­nye­zet tisz­ta és ren­dezett le­gyen er­re az al­ka­lom­ra; utób­bi­ak kö­zül né­há­nyan a vál­lal­ko­zó szel­le­mű idő­sek­kel együtt ké­szí­tet­ték a meg­hí­vó­kat és a de­ko­rá­ci­ót is. Az ott­hon mű­he­lyé­ben – a fő­szer­ve­ző, Po­mucz Mi­hály­né fog­lal­koz­ta­tó nő­vér ve­ze­té­sé­vel – szor­gos ke­zek mun­ká­ja nyo­mán szebb­nél szebb tom­bo­la­tár­gyak szü­let­tek.

Pün­kösd szom­bat­ján Lo­puch Pál­né in­téz­mény­ve­ze­tő kö­szön­tő sza­va­it kö­ve­tő­en Lá­zár Zsolt szar­vas-ótemp­lo­mi evan­gé­li­kus igaz­ga­tó lel­kész Jób 12,12 és Péld 17,6 alap­ján tar­tott áhí­ta­tot. Ez­után a la­kók ál­tal elő­adott iro­dal­mi össze­ál­lí­tás kö­vet­ke­zett.

A csa­lá­di nap ke­re­té­ben a ven­dé­gek­nek le­he­tő­sé­gük nyílt vér­nyo­má­suk és vér­cu­kor­szint­jük meg­mé­re­té­sé­re is. A nap fo­lya­mán a jó han­gu­lat­ról Ga­rai Kál­mán, majd a ké­sőb­bi­ek­ben a Roz­ma­ring nép­dal­kör és a he­lyi „spe­ci­a­li­tást”, az úgy­ne­ve­zett „kom­ló­si mar­sot” is elő­adó Tót­kom­ló­si nép­tánc­cso­port (képün­kön) gon­dos­ko­dott.

És mi­vel jó volt az idő, szép szám­ban ér­ke­z­tek ven­dé­gek. Így nem ve­szett kár­ba a re­mek sza­kács ál­tal ké­szí­tett, íz­le­tes bog­rá­csos mar­ha­pör­költ és a sok fi­nom sü­te­mény sem…

Gaz­dag Zsu­zsan­na