Egyházunk egy-két hete

Szent­há­rom­ság ün­ne­pé­nek elő­es­té­jén há­la­adó is­ten­tisz­te­let ke­re­té­ben em­lé­kez­tek meg a hí­vek a fa­rá­di evan­gé­li­kus temp­lom fel­szen­te­lé­sé­nek 225. év­for­du­ló­já­ról, fel­avat­ták a fel­újí­tott temp­lom­te­ret, em­lék­táb­lát szen­tel­tek, va­la­mint Gab­nai Sán­dor, a Sop­ro­ni Egy­ház­me­gye es­pe­re­se be­ik­tat­ta hi­va­ta­lá­ba Gom­bor Krisz­ti­ánt, Fa­rád meg­vá­lasz­tott lel­ké­szét.

Fa­rád köz­ség a Kis­al­föl­dön, a Rá­ba­köz észa­ki ré­szén fek­szik. A lu­the­ri re­for­má­ció ta­ní­tá­sa itt is ha­mar te­ret nyert a 16. szá­zad­ban a hí­res Ost­ffy csa­lád tá­mo­ga­tá­sá­val. Ma ál­ló evan­gé­li­kus temp­lo­ma a tü­rel­mi ren­de­let elő­írá­sa alap­ján 1785-ben épült. Tor­nyot és ut­cai fő­be­já­ra­tot 1806-ban ka­pott a ké­ső ba­rokk stí­lus­ban, klasszi­cis­ta hom­lok­zat­tal ké­szült épü­let. Leg­utóbb 2000 és 2006 kö­zött újí­tot­ták föl tel­je­sen. A 2006. év más szem­pont­ból is fon­tos a gyü­le­ke­zet szá­má­ra: har­minc­egy évi szol­gá­lat után ab­ban az év­ben vo­nult nyu­ga­lom­ba Szűcs Kál­mán lel­kész. Utó­da Gom­bor Krisz­ti­án be­osz­tott lel­kész lett.

Gom­bor Krisz­ti­ánt 2006. jú­li­us 29-én szen­tel­te lel­késszé Itt­zés Já­nos püs­pök szü­lő­fa­lu­já­ban, Por­rog­szent­ki­rá­lyon. Az if­jú lel­kész­je­lölt hi­té­nek meg­ha­tá­ro­zó alak­ja gyer­mek­ko­rá­ban Sze­ke­res Ele­mér lel­kész volt, majd ké­sőb­bi lel­ki­pász­to­rá­nak, Sik­ter Já­nos­nak a szol­gá­la­ta alatt ér­le­lő­dött meg ben­ne az el­ha­tá­ro­zás, hogy hi­va­ta­lo­san is az ige­hir­de­tői szol­gá­la­tot vá­lassza élet­hi­va­tá­sá­ul. Gom­bor Krisz­ti­ánt vi­lá­gi mun­ka­hely­ről – mond­hat­juk, „a ha­lász­há­ló mel­lől” – szó­lí­tot­ta el Is­ten, hi­szen ki­ta­nult sza­bó­mes­ter­sé­gét gya­ko­rol­ta. Érett­sé­gi után je­lent­ke­zett a teo­ló­gi­á­ra, a ha­tod­évet Va­ny­ar­con, Sza­bó And­rás es­pe­res mel­lett töl­töt­te. Or­di­ná­ci­ó­ja után püs­pö­ke Fa­rád­ra küld­te ki lel­ké­szi szol­gá­lat­ra, ahol a gyü­le­ke­zet – pa­ró­ku­si vizs­gá­ja után – meg­vá­lasz­tot­ta lel­ké­szé­nek.

Az ün­ne­pi is­ten­tisz­te­le­ten Itt­zés Já­nos püs­pök Jn 17,20–26 alap­ján hir­de­tett igét. El­mond­ta, hogy Jé­zus imád­sá­ga cél­hoz ért, az apos­to­lok el­ső nem­ze­dé­ke után új és új el­hí­vá­sok, új és új cso­dák tör­tén­tek. A Mes­ter hí­ve­ket szer­zett, szí­ve­ket győ­zött meg. Ezért ün­ne­pel­he­tünk ma, mert Gom­bor Krisz­ti­án test­vé­rün­ket szol­gá­la­tá­nak új sza­ka­szá­ban hi­va­ta­lo­san is meg­erő­sí­ti a gyü­le­ke­zet el­hí­vá­sa, és hisszük, hogy ezen a temp­lom­szen­te­lés 225. év­for­du­ló­ján há­lát adó ün­ne­pi is­ten­tisz­te­le­ten nem egy­sze­rű­en az egy­ház­me­gye es­pe­re­se, ha­nem az egy­ház Ura ál­lít­ja szol­gá­lat­ba. „Jus­son eszed­be a ne­héz, küz­del­mes, pró­bás órán, hogy a Mes­ter imád­ko­zott, és imád­ko­zik ér­ted!” – zár­ta ige­hir­de­té­sét a püs­pök.

Az ik­ta­tá­si li­tur­gia után az újon­nan ik­ta­tott lel­kész lé­pett a szó­szék­re 1Kor 3,11 sza­va­i­val. „Ezen az ün­ne­pen egy­szer­re adunk há­lát múl­tért, je­le­nért és jö­vő­ért. A temp­lo­mért, az előt­tem szol­gá­ló lel­ké­szek mag­ve­té­sé­ért, a temp­lom előt­ti tér ki­ala­kí­tá­sá­ért, va­la­mint egy szer­ző­dés meg­pe­csé­te­lé­sé­ért” – ál­la­pí­tot­ta meg. Mint mond­ta, lel­kész­ként fur­csa ket­tős­ség­ben él. Mert egy lel­kész so­ha nem le­het elé­ge­dett. Hi­szen az ara­tás­ban sok a mun­ka, vin­ni az öröm­hírt, men­ni, min­dent le­győz­ve, mert a szol­gá­lat­nak csak így van ér­tel­me. Le­győz­ni ku­dar­cot, fél­re­ér­tést, le­győz­ni csüg­ge­dést, ami­kor min­den erő­fe­szí­tés el­le­né­re a mag nem akar szár­ba szök­ken­ni.

Az if­jú lel­kész kér­te gyü­le­ke­ze­té­nek tag­ja­it, hogy tisz­tel­jék és be­csül­jék egy­más­ban a test­vért, akik együtt épít­kez­nek a gyü­le­ke­zet­ben. Az alap adott, Jé­zus Krisz­tus. Er­re épít­kez­tek elő­de­ik, és ez a jö­vő alap­ja is. Is­ten sze­re­te­te biz­tos alap­ként ve­lünk lesz hol­nap is, és át­él­het­jük az ő ál­dá­sát – mond­ta szék­fog­la­ló ige­hir­de­té­sé­nek vé­gén Gom­bor Krisz­ti­án.

Az is­ten­tisz­te­let után fel­avat­ták a Lei­er Hun­gá­ria Kft. ál­tal ki­írt pá­lyá­za­ton el­nyert tá­mo­ga­tás­sal fel­újí­tott temp­lom­te­ret, amely ez­után Ács Mi­hály író, köl­tő, teo­ló­gus ne­vét vi­se­li. A 17. szá­zad vé­gén Fa­rá­don is szol­gá­ló lel­kész tisz­te­le­té­re em­lék­táb­lát is el­he­lyez­tek a temp­lom fa­lán, ezen­kí­vül ugyan­csak le­lep­lez­ték a fa­rá­di gyü­le­ke­zet­ben ed­dig szol­gá­ló lel­ké­szek em­lék­táb­lá­ját.

Me­nyes Gyu­la