Kultúrkörök

Hely­re­iga­zí­tás

„Tisz­telt Fő­szer­kesz­tő Úr! Kedves Károly! Eny­hén szól­va meg­döb­ben­tem a Szent­há­rom­ság ün­ne­pé­re meg­je­lent lap­szám 5. ol­da­lá­nak al­ján ta­lál­ha­tó, Re­zsa­bek Nán­dor ál­tal jegy­zett írás­nak azon ál­lí­tá­sa­in, ame­lye­ket a Mó­zest és Pál apos­tolt áb­rá­zo­ló har­tai szob­rok­ról írt. Olyan té­ve­dé­se­ket kö­zöl, ame­lye­ket nem sza­bad hely­re­iga­zí­tás nél­kül hagy­ni. Én nem tu­dom, ki a cikk író­ja, de eny­hén szól­va is csa­csi­sá­go­kat ír. Pon­to­san for­dít­va áll ugyan­is a hely­zet. Mó­zes van az ószö­vet­sé­gi fő­pap or­ná­tu­sá­ba öl­töz­tet­ve, meg­told­va a – töb­bek kö­zött Mi­che­lan­ge­lo Mó­zes-szob­rán is lát­ha­tó – „szar­vak­kal”. És mi az, hogy nya­ká­ban a kő­táb­lák? A 12 (!) pa­ran­cso­lat­tal? És ak­kor mi van Iz­rá­el 12 tör­zsé­nek hós­en­re vé­sett ne­vé­vel? (Vö. 2Móz 28) Vagy­is amit ő Mó­zes szob­rá­nak ál­lít, az Pál apos­tolt áb­rá­zol­ja, és for­dít­va. Ilyen fél­re­ve­ze­tő in­for­má­ci­ó­nak nem len­ne sza­bad meg­je­len­nie egy­há­zunk he­ti­lap­já­ban (sem)! Ne­he­zen ment­he­tő, hogy még­is meg­tör­tént.

Ar­ra kér­lek, hogy a le­he­tő leg­gyor­sab­ban kö­zöl­je­tek hely­re­iga­zí­tást. Ahogy lá­tod, ezt a pár sort el­kül­döm Har­ma­ti Bé­la Lász­ló­nak is. Re­mé­lem, va­la­ki már el­kezd­te ír­ni a hely­re­iga­zí­tást (és a bo­csá­nat­ké­rést).”

A test­vé­ri kö­szön­tés­sel zá­rult le­vél­ben ol­vas­ha­tó ké­rés­nek ele­get té­ve ez­úton kö­vet­jük meg – szer­zőnk ne­vé­ben is – ol­va­só­in­kat, és a ma­gas egy­há­zi tiszt­sé­get be­töl­tő lelkész le­vél­író (tel­jes név és cím a szer­kesz­tő­ség­ben) ké­ré­sé­nek meg­fe­le­lő­en ma­gunk is az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Mú­ze­um igaz­ga­tó­já­hoz for­dul­tunk hely­re­iga­zí­tá­sért…

A tö­re­dé­kek gyak­ran té­vesz­tik meg a szem­lé­lőt, fő­leg, ha az ere­de­ti szob­rok­nak vagy ol­tár­együt­te­sek­nek alap­ve­tő­en fon­tos rész­le­te­i hi­á­nyoz­nak.

Evan­gé­li­kus egy­há­zunk­ban a tü­rel­mi ren­de­let után épült temp­lo­mok­ban sa­já­tos iko­nog­rá­fi­ai együt­test al­kot­tak a szó­szék­ol­tá­rok. Az egy­sé­ges bel­ső tér és a kul­tusz­cent­rum el­ve­it kö­vet­ve jöt­tek lét­re, kez­det­ben klasszi­ci­zá­ló ké­ső ba­rokk stí­lus­ban. Ha­son­ló­sá­guk el­le­né­re azon­ban úgy a fel­épí­té­sük­ben, mint iko­nog­rá­fi­ai prog­ram­juk (az ol­tár­kép té­má­ja, a szob­rok­kal meg­for­mált ala­kok stb.) meg­va­ló­sí­tá­sá­ban nagy el­té­ré­sek mu­tat­koz­tak egy­há­zunk­ban még az egy­ko­rú al­ko­tá­sok kö­zött is.

A har­tai temp­lom szó­szék­ol­tá­ra is csak tö­re­dé­ke­sen ma­radt fenn. A Mi tör­tént a har­tai temp­lom ere­de­ti szob­ra­i­val? cí­mű cikk­ben (Re­zsa­bek Nán­dor, Evan­gé­li­kus Élet, 2010. má­jus 30., 5. o.) be­mu­ta­tott fény­ké­pen azon­ban va­ló­já­ban Áron és Mó­zes alak­ja lát­ha­tó (bal­ról jobb­ra, eb­ben a sor­rend­ben). Áron pa­pi öl­tö­ze­té­nek 2Móz 28-ban pon­tos le­írá­sát ta­lál­hat­juk, mely­nek a ma­gyar­or­szá­gi fa­fa­ra­gó ké­pes­sé­ge­i­hez hí­ven pró­bált meg­fe­lel­ni. A jobb ol­da­li szo­bor­tö­re­dék ki­lé­te kér­dé­se­sebb, de az egy­há­zunk­ban ta­lál­ha­tó ana­ló­gi­ák alap­ján na­gyon va­ló­szí­nű, hogy Mó­zest áb­rá­zol­ja. A ha­zai evan­gé­li­kus em­lék­anyag ko­ra­be­li pél­dá­in Mó­zes ke­zé­ben bot­tal és kő­táb­lák­kal lát­ha­tó. Je­len szo­bor tö­re­dé­kes­sé­ge ha­tárt szab a to­váb­bi kö­vet­kez­te­tés­nek.

Áron és Mó­zes együt­tes sze­re­pel­te­té­se – kü­lö­nö­sen a meg­vál­tás­ra uta­ló ol­tá­rok ese­té­ben – igen gya­ko­ri. Áron mint ál­do­za­tot be­mu­ta­tó fő­pap – az Ószö­vet­ség fő­pap­ja – Jé­zus ál­do­za­tá­nak elő­ké­pe, a tör­vényt el­ho­zó Mó­zes pe­dig nem­csak Is­ten­nek az em­ber­rel kö­tött szö­vet­sé­gé­re, ha­nem Jé­zus­nak ar­ra a mon­da­tá­ra is utal: ő azért jött, hogy be­tölt­se a tör­vényt. Az ószö­vet­sé­gi ala­kok je­len­lé­te az evan­gé­li­kus szó­szék­ol­tá­ron teo­ló­gi­a­i­lag és vi­zu­á­li­san is a meg­vál­tás evan­gé­li­u­má­nak hir­de­té­sét tá­maszt­ja alá.

Dr. Har­ma­ti Bé­la Lász­ló, az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Mú­ze­um igaz­ga­tó­ja