Kultúrkörök
Helyreigazítás
Hartai szoborcsere
„Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kedves Károly! Enyhén szólva megdöbbentem a Szentháromság ünnepére megjelent lapszám 5. oldalának alján található, Rezsabek Nándor által jegyzett írásnak azon állításain, amelyeket a Mózest és Pál apostolt ábrázoló hartai szobrokról írt. Olyan tévedéseket közöl, amelyeket nem szabad helyreigazítás nélkül hagyni. Én nem tudom, ki a cikk írója, de enyhén szólva is csacsiságokat ír. Pontosan fordítva áll ugyanis a helyzet. Mózes van az ószövetségi főpap ornátusába öltöztetve, megtoldva a – többek között Michelangelo Mózes-szobrán is látható – „szarvakkal”. És mi az, hogy nyakában a kőtáblák? A 12 (!) parancsolattal? És akkor mi van Izráel 12 törzsének hósenre vésett nevével? (Vö. 2Móz 28) Vagyis amit ő Mózes szobrának állít, az Pál apostolt ábrázolja, és fordítva. Ilyen félrevezető információnak nem lenne szabad megjelennie egyházunk hetilapjában (sem)! Nehezen menthető, hogy mégis megtörtént.
Arra kérlek, hogy a lehető leggyorsabban közöljetek helyreigazítást. Ahogy látod, ezt a pár sort elküldöm Harmati Béla Lászlónak is. Remélem, valaki már elkezdte írni a helyreigazítást (és a bocsánatkérést).”
A testvéri köszöntéssel zárult levélben olvasható kérésnek eleget téve ezúton követjük meg – szerzőnk nevében is – olvasóinkat, és a magas egyházi tisztséget betöltő lelkész levélíró (teljes név és cím a szerkesztőségben) kérésének megfelelően magunk is az Evangélikus Országos Múzeum igazgatójához fordultunk helyreigazításért…
A töredékek gyakran tévesztik meg a szemlélőt, főleg, ha az eredeti szobroknak vagy oltáregyütteseknek alapvetően fontos részletei hiányoznak.
Evangélikus egyházunkban a türelmi rendelet után épült templomokban sajátos ikonográfiai együttest alkottak a szószékoltárok. Az egységes belső tér és a kultuszcentrum elveit követve jöttek létre, kezdetben klasszicizáló késő barokk stílusban. Hasonlóságuk ellenére azonban úgy a felépítésükben, mint ikonográfiai programjuk (az oltárkép témája, a szobrokkal megformált alakok stb.) megvalósításában nagy eltérések mutatkoztak egyházunkban még az egykorú alkotások között is.
A hartai templom szószékoltára is csak töredékesen maradt fenn. A Mi történt a hartai templom eredeti szobraival? című cikkben (Rezsabek Nándor, Evangélikus Élet, 2010. május 30., 5. o.) bemutatott fényképen azonban valójában Áron és Mózes alakja látható (balról jobbra, ebben a sorrendben). Áron papi öltözetének 2Móz 28-ban pontos leírását találhatjuk, melynek a magyarországi fafaragó képességeihez híven próbált megfelelni. A jobb oldali szobortöredék kiléte kérdésesebb, de az egyházunkban található analógiák alapján nagyon valószínű, hogy Mózest ábrázolja. A hazai evangélikus emlékanyag korabeli példáin Mózes kezében bottal és kőtáblákkal látható. Jelen szobor töredékessége határt szab a további következtetésnek.
Áron és Mózes együttes szerepeltetése – különösen a megváltásra utaló oltárok esetében – igen gyakori. Áron mint áldozatot bemutató főpap – az Ószövetség főpapja – Jézus áldozatának előképe, a törvényt elhozó Mózes pedig nemcsak Istennek az emberrel kötött szövetségére, hanem Jézusnak arra a mondatára is utal: ő azért jött, hogy betöltse a törvényt. Az ószövetségi alakok jelenléte az evangélikus szószékoltáron teológiailag és vizuálisan is a megváltás evangéliumának hirdetését támasztja alá.
Dr. Harmati Béla László, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója