Keresztutak

Kö­zös nyi­lat­ko­zat ki­adá­sá­val ért vé­get a skó­ci­ai Edin­burgh­ban a jú­ni­us 2–6. kö­zött meg­ren­de­zett vi­lág­misszi­ói kon­fe­ren­cia. „Ar­ra hí­vat­tunk, hogy az együtt­ér­zés­nek és a gyó­gyí­tás­nak a kö­zös­sé­ge le­gyünk” – áll a mint­egy hat­van or­szág há­rom­száz de­le­gált­já­nak kö­zös fel­hí­vá­sá­ban. A részt­ve­vők a ke­resz­tény­ség kö­zös spekt­ru­má­ból ki­in­dul­va ta­nács­koz­tak öt na­pon ke­resz­tül a 21. szá­za­di misszió irá­nyá­ról. A kon­fe­ren­cia té­mái a szo­ci­á­lis igaz­sá­gos­ság mel­lett a ko­lo­ni­a­liz­mus­sal át­ita­tott misszi­ói tör­té­net fel­dol­go­zá­sa és a más val­lá­sok­kal foly­ta­tott pár­be­széd vol­tak. A va­sár­na­pi zá­ró­ün­nep­sé­gen ar­ról a száz év­vel ez­előt­ti edin­burg­hi vi­lág­misszi­ói kon­fe­ren­ci­á­ról is meg­em­lé­kez­tek, amely – so­kak sze­rint – a 20. szá­zadi öku­me­ni­kus moz­gal­om ki­in­du­ló­pont­já­nak te­kint­he­tő. La­punk dr. Bó­na Zol­tánt, a Ma­gyar­or­szá­gi Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Ta­ná­csá­nak fő­tit­ká­rát kér­te meg ar­ra, hogy – a zárása után egy nappal ren­del­ke­zés­re ál­ló in­for­má­ci­ók alap­ján – von­ja meg a nagy je­len­tő­sé­gű kon­fe­ren­cia mér­le­gét…

„Mint sze­ret­te ez az em­ber a sze­gény po­gá­nyo­kat, mennyi ön­meg­ta­ga­dás­sal élt kö­zöt­tük és ér­tük” – ír­ja úti­nap­ló­já­ban M. O. jegy­zés­sel a Bé­ke­ha­rang me­to­dis­ta ha­vi­lap 1910. au­gusz­tu­si szá­má­ban a lap ki­adó­ja Da­vid Li­vings­tone edin­burghi szob­rá­nál. Majd imád­ság­gal így foly­tat­ja: „Is­te­nem, adj ne­kem is ilyen sze­re­tet­tel­jes szí­vet és ilyen erőt az ön­meg­ta­ga­dás­ra, ami nél­kül nem va­gyok hi­va­tá­som­ra elég­gé al­kal­mas.” A me­to­dis­ta lap­ki­adó lá­to­ga­tó­ként volt je­len 1910-ben a vi­lág­misszi­ói gyű­lé­sen, és ha­son­ló­an szen­ve­dé­lyes lel­ke­se­dés­sel ad hírt az egész ese­mény­ről.

A skót fő­vá­ros – Li­vings­tone és más skót misszi­o­ná­ri­u­sok, va­la­mint a skót egy­há­zak misszi­ói el­kö­te­le­zett­sé­ge mi­att is – mél­tó hely­szí­ne volt száz év­vel ez­előtt an­nak a vi­lág­misszi­ói kon­fe­ren­ci­á­nak, amely so­kak sze­rint jog­gal mond­ha­tó egy­ben a mo­dern öku­me­ni­kus moz­ga­lom böl­cső­jé­nek is. (A ta­nács­ko­zás le­fo­lyá­sá­ról, té­ma­kö­re­i­ről és ta­nul­sá­ga­i­ról – egye­bek mel­lett – az Evan­gé­li­kus Élet jú­ni­us 6-i szá­má­ban ol­vas­ha­tunk D. dr. Har­ma­ti Bé­la nyu­gal­ma­zott evan­gé­li­kus püs­pök tol­lá­ból.)

So­kat vál­to­zott a vi­lág, de Krisz­tus misszi­ói pa­ran­csa vál­to­zat­lan. És vál­to­zat­lan a ke­resz­té­nyek egy­sé­gé­re buz­dí­tó krisz­tu­si imád­ság is. A vi­lág vál­to­zá­sa és vál­to­zat­lan­sá­ga be­szé­de­sen fe­je­ző­dik ki a két nagy­gyű­lés té­ma­kö­re­i­ben. Az elem­ző össze­ha­son­lí­tás egy nagy­sza­bá­sú dol­go­zat té­má­ja le­het, ezért most csak a cí­mek­ből áll­jon itt íze­lí­tő, igye­kez­zünk ezek alap­ján ké­pet al­kot­ni a száz esz­ten­dő hoz­ta vál­to­zá­sok­ról.

Az 1910-es té­ma­kö­rök:

1. Az evan­gé­li­um el­jut­ta­tá­sa az egész nem ke­resz­tyén vi­lág­hoz. 2. Az egy­ház a misszió te­rü­le­tén. 3. Ne­ve­lés a nem­ze­ti lét krisz­ti­a­ni­zá­lá­sa vi­szony­la­tá­ban. 4. A misszi­ós üze­net a nem ke­resz­tyén val­lá­sok vi­szony­la­tá­ban. 5. A misszi­o­ná­ri­u­sok fel­ké­szí­té­se. 6. A misszió ott­ho­ni tá­masz­pont­ja. 7. Misszi­ók és kor­má­nyok. 8. Együtt­mű­kö­dés és az egy­ség elő­se­gí­té­se.

A cen­te­ná­ri­u­mi kon­fe­ren­cia té­ma­kö­rei:

1. A misszi­ói alap­jai. 2. Ke­resz­tyén misszió a vi­lág­val­lá­sok kö­zött. 3. Misszió és poszt­mo­der­ni­tás. 4. Misszió és ha­ta­lom. 5. A misszi­ói el­kö­te­le­zett­ség for­mái. 6. Teo­ló­gi­ai kép­zés. 7. Ke­resz­tyén kö­zös­sé­gek a mai vi­lág­ban. 8. Misszió és egy­ség – ekk­lé­zio­ló­gia és misszió. 9. Misszi­ós ke­gyes­ség és hi­te­les ta­nít­vány­ság.

Né­hány azo­nos­sá­got és mar­káns kü­lönb­sé­get azért rög­tön lá­tunk. Azo­nos, hogy hang­sú­lyos az öku­me­ni­kus szem­pont; el­is­me­rik a kö­zös teo­ló­gi­ai fel­ké­szí­tés szük­sé­ges­sé­gét; el­is­me­rik a vi­lág­val­lá­sok irán­ti fi­gyel­mes­ség szük­sé­ges­sé­gét.

Nyil­ván­va­ló kü­lönb­ség, hogy ré­gen kü­lön kel­lett hang­sú­lyoz­ni a misszió egy­há­zi jel­le­gét, ami ma több mint ma­gá­tól ér­te­tő­dő; ma a misszió több­irá­nyú, oly­kor egy­ér­tel­mű­en for­dí­tott irá­nyú föld­raj­zi­lag és kul­tu­rá­li­san, mint ko­ráb­ban; a misszió im­má­ron nem egy­há­zak vagy egy­há­zi spe­ci­á­lis kö­rök rend­kí­vü­li vál­lal­ko­zá­sa, ha­nem min­den hí­vő egyén és gyü­le­ke­zet egye­te­mes ta­nít­vá­nyi kö­te­le­zett­sé­ge.

Ez az egye­te­mes misszi­ói el­hí­vás egy­ben ra­di­ka­li­zál­ja a misszió és az egy­ség össze­tar­to­zá­sát, ame­lyet Olav Fyk­se Tve­it, az Egy­há­zak Vi­lág­ta­ná­csá­nak (EVT) fő­tit­ká­ra elő­adá­sá­ban így ak­tu­a­li­zált: „Száz év­vel az edin­burghi kon­fe­ren­cia után meg kell in­dí­ta­nunk a hu­szon­egye­dik szá­za­di kö­zös misszi­ón­kat. Együtt kell fel­is­mer­nünk, hogy mit je­lent szá­munk­ra ma a Krisz­tus ke­resztjé­nek hor­do­zá­sá­ra va­ló fel­hí­vás, amely­ről kö­zö­sen te­szünk bi­zony­sá­got, és amely ál­tal meg­ta­lál­juk azo­kat a kü­lön­bö­ző uta­kat, ame­lye­ken lát­ha­tó­vá tesszük, hogy egy­ség­re va­gyunk el­hív­va.”

A ki­lenc fő té­ma kö­zül te­hát ki­emel­ke­dik a nyol­ca­dik, amely az egy­ház ta­ná­val és az egy­ház kül­de­té­sé­vel fog­lal­ko­zik. (Az ez­zel kap­cso­la­tos ter­je­del­mes ta­nul­mányt, amely­nek ki­dol­go­zá­sá­ban nagy sze­re­pe volt dr. Gon­da Lász­ló deb­re­ce­ni re­for­má­tus teo­ló­gi­ai do­cens­nek, ha­ma­ro­san ma­gya­rul is ol­vas­hat­juk az öku­me­ni­kus ta­nács hon­lap­ján: http://www.me­ot.hu.)

A kon­fe­ren­cia részt­ve­vői jú­ni­us 6-án a Kö­zös el­hí­vás – Edin­burgh 2010 cí­mű do­ku­men­tum­mal erő­sí­tet­ték meg misszi­ói el­kö­te­le­zett­sé­gü­ket, és meg­fon­to­lás­ra ajánl­ják ezt a vi­lág ke­resz­té­nyei szá­má­ra. Egye­bek mel­lett a kö­vet­ke­ző­ket érez­ték fon­tos­nak le­szö­gez­ni.

„…ar­ra hí­vat­tunk, hogy meg­tes­te­sít­sük és meg­hir­des­sük az üd­vös­ség evan­gé­li­u­mát… oly mó­don, hogy a sze­re­tet és az igaz­sá­gos­ság élő meg­je­le­ní­tői va­gyunk…

…ar­ra hí­vat­tunk, hogy hi­te­les dia­ló­gust, tisz­te­let­tel­jes el­kö­te­le­zett­sé­get és alá­za­tos bi­zony­ság­té­telt vi­gyünk a más val­lá­sú­ak és a val­lás­ta­la­nok elé Jé­zus Krisz­tus egye­dül­ál­ló­sá­gá­ról…

…ar­ra hí­vat­tunk, hogy az együtt­ér­zés­nek és a gyó­gyí­tás­nak a kö­zös­sé­ge le­gyünk…

…ar­ra hí­vat­tunk, hogy a bűn­bá­nat­ban, a ha­tal­mi rend­sze­rek meg­kér­dő­je­le­zé­sé­ben és a ha­tal­mi struk­tú­rák el­szá­mol­tat­ha­tó­sá­gá­ban le­gyünk Krisz­tus tes­té­nek tag­jai…

…ar­ra hí­vat­tunk, hogy az evan­gé­li­um ki­fe­je­zé­sé­nek örö­mé­vel je­len­jünk meg a vi­lág nem­ze­tei kö­zött…

…ar­ra hí­vat­tunk, hogy a teo­ló­gi­ai ok­ta­tás új for­má­i­ban is együtt dol­goz­zunk…

…ar­ra hí­vat­tunk, mint a hit kö­zös­sé­ge, hogy kül­de­té­sün­ket min­den irány­ból és min­den irány­ba be­tölt­sük…

…ar­ra hí­vat­tunk, hogy fo­lya­ma­to­san együtt dol­goz­zunk akár egy­más­nak el­lent­mon­dó té­ma­kö­rök­ben is, an­nak ér­de­ké­ben, hogy kö­zös lá­tás­ra jus­sunk…

…ar­ra hí­vat­tunk, hogy ezt az utat a Szent­lé­lek ál­tal öröm­mel, lel­ke­sen, fel­ken­ten, el­kül­döt­ten és fel­ha­tal­ma­zot­tan vé­gez­zük…”

A Krisz­tus­ról va­ló bi­zony­ság­té­tel te­hát mind­annyi­unk ke­resz­tény lé­té­nek ren­des ele­me és meg­je­le­né­si for­má­ja. Még­is van­nak rend­kí­vü­li ese­mé­nyek – ilye­nek az év­for­du­lók, ame­lyek „je­les ál­lo­má­sai a kö­zös uta­zás­nak”. Er­ről tett bi­zony­sá­got az a pa­nel­be­szél­ge­tés, amely­ben Bri­an Far­rell ró­mai ka­to­li­kus püs­pök, Olav Tve­it EVT-fő­tit­kár és Geoff Tun­nic­lif­fe lel­kész, az Evan­gé­li­u­mi Vi­lág­szö­vet­ség kép­vi­se­lő­je vett részt.

A be­szél­ge­tés ap­ro­pó­ját nem­csak a fen­ti teo­ló­gi­ai, misszio­ló­gi­ai, öku­me­ni­kai igaz­sá­gok ad­ták, ha­nem egy má­sik év­for­du­ló is, ne­ve­ze­te­sen az, hogy öt­ven­éves a Ke­resz­té­nyek Egy­sé­gét Elő­se­gí­tő Pá­pai Ta­nács.

Krisz­tus egy­há­za há­rom nagy csa­lád­já­nak kép­vi­se­lői egye­bek mel­lett az aláb­bi há­rom fon­tos do­log­ban ér­tet­tek egyet.

a) „…ha kö­zös úton já­runk, idő­ről idő­re meg kell áll­nunk, és meg kell vizs­gál­nunk az irányt és elő­re­ha­la­dá­sunk mér­té­két, hogy fel­fris­sít­sük ma­gun­kat a még előt­tünk lé­vő na­pok­ra.” b) „Jé­zus Krisz­tus el­fo­ga­dá­sa a vi­lág ál­tal köz­vet­len kap­cso­lat­ban van a mi egy­sé­günk­kel. A kü­lön­bö­ző­ség le­het erős­sé­günk, de csak ak­kor, ha a vi­lág együtt lát ben­nün­ket…” c) „…ha en­nek a kon­fe­ren­ci­á­nak az ered­mé­nye nem tű­nik for­ra­dal­mi­nak szá­munk­ra, az csak azért lesz, mert már oly so­kat el­ér­tünk. Mé­lyül az a fel­is­me­rés kö­zöt­tünk, hogy az evan­gé­li­um hir­de­té­sé­re hí­vat­tunk el, és egy­re job­ban meg­ta­nul­juk ezt kö­zö­sen ten­ni.”

1910-ben ezer­két­szá­zan gyűl­tek össze a ta­nács­ko­zás­ra, több­nyi­re az an­gol­szász vi­lág­ból. Eu­ró­pá­ból össze­sen alig két­szá­zan vol­tak, Kö­zép-Eu­ró­pá­ból sen­ki, a ró­mai ka­to­li­kus és az or­to­dox egy­há­zak­ból szin­tén sen­ki nem volt je­len. Ma­gyar­or­szág­ról az em­lí­tett me­to­dis­ta lá­to­ga­tó és Ko­vács J. Ist­ván mint re­for­má­tus tu­dó­sí­tó je­len­lé­té­ről tu­dunk.

A rész­vé­tel­ben is van­nak ha­son­ló­sá­gok és kü­lön­bö­ző­sé­gek a száz év­vel ez­előt­ti és a mos­ta­ni ren­dez­vényt te­kint­ve.

A cen­te­ná­ri­u­mi kon­fe­ren­cia mint­egy há­rom­száz részt­ve­vő­jé­nek több­sé­ge a har­ma­dik vi­lág­ból ér­ke­zett. Je­len volt az or­to­do­xia és a ró­mai ka­to­li­ciz­mus is. Ma­gyar­or­szág­ról, mint már em­lí­tet­tük, dr. Gon­da Lász­ló deb­re­ce­ni misszio­ló­gus vett részt mint az Egy­há­zak Vi­lág­ta­ná­csa Vi­lág­misszi­ói és Evan­gé­li­zá­ci­ós Bi­zott­sá­gá­nak tag­ja és a nyol­ca­dik té­ma­cso­port társ­ve­ze­tő­je. Skó­cia gyö­nyö­rű fő­vá­ro­sá­ban, az egye­tem épü­le­te­i­ben és a Skót Re­for­má­tus Egy­ház dísz­ter­mé­ben a lá­to­ga­tók­kal együtt ez­res kö­zös­ség él­te át a szá­za­dik év­for­du­ló fel­eme­lő prog­ram­ja­it.

A szer­ve­zők ugyan­ak­kor vi­lág­szer­te azt kér­ték, hogy a mo­dern tech­ni­ka és kü­lön­bö­ző ak­ci­ók esz­köz­tá­rá­val, amennyi­re csak le­het, bő­vít­sük a misszió át­gon­do­lá­sá­ban részt ve­vők kö­zös­sé­gét az év­for­du­ló kap­csán. Ha­zánk­ban er­re volt pél­da az a kö­zel­múlt­ban zaj­lott bu­da­pes­ti össze­jö­ve­tel, ahol D. dr. Har­ma­ti Bé­la nyu­gal­ma­zott evan­gé­li­kus püs­pök tar­tott elő­adást el­ső­sor­ban az 1910-es ese­mény­ről. A Ká­ro­li Gás­pár Re­for­má­tus Egye­tem Kö­zép- és Ke­let-eu­ró­pai Misszi­ói Ta­nul­má­nyi In­té­ze­te esszé­pá­lyá­zat ki­írá­sá­val já­rul hoz­zá az év­for­du­ló­hoz. A Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház Dok­to­rok Kol­lé­gi­u­má­nak au­gusz­tu­si, Pá­pán meg­ren­de­zen­dő ple­ná­ris ülé­sé­nek is na­pi­rend­jén sze­re­pel az ese­mény.

A Ma­gyar­or­szá­gi Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Ta­ná­csá­nak Ok­tó­ber a re­for­má­ció hó­nap­ja el­ne­ve­zé­sű ren­dez­vény­so­ro­za­ta egy teljes hét­vé­gét szen­tel e té­má­nak, a ter­vek sze­rint Pé­csett ok­tó­ber ele­jén. Mi pe­dig ve­gyük szí­vünk­re a kö­zös fel­hí­vást, hogy Is­ten sze­re­te­té­nek je­le­ként él­jük meg krisz­tu­si bi­zony­ság­té­te­lün­ket ma és hol­nap is.