Keresztény szemmel
Szétszaggatott ország
Apró műhely a lakiteleki Antológia Kiadó. Kevés új kiadvánnyal jelentkezik, de legtöbbször fontos és sokakat érdeklő kötetekkel. Mint most: a Szétszaggatott ország – Trianon a magyar költészetben az irodalom szavaival próbálja elmondani Trianon elmondhatatlan fájdalmát. Hatvanegy költő, régiek és kortársaink zengik a nem gyógyuló seb jajdulását, úgy, hogy észrevétlenül a mi könnyünk is megered.
Ady Endre megkondítja a sejtelem harangjait, s dadogva mondja: „Ne tapossatok rajta nagyon, / Ne tiporjatok rajta nagyon, / Vér-vesztes, szegény, szép szivünkön, / Ki, ime száguldani akar. // Bal-jóslatú, bús nép a magyar…”
De a győzők nem hallották meg a költő szavát, és darabokra szaggattak bennünket.
Fájó-szép sorok, zsoltáros mondatok űzik az embert, szinte bemenekül Jékely Zoltán marosszentimrei templomába: „…egér futkározik a pad alatt / s odvából egy-egy vén kuvik kiront. / Tízen vagyunk: ez a gyülekezet, / a tizenegyedik maga a pap, / de énekelünk mi százak helyett…”
A Nyugat nagy nemzedéke az első ciklus: Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád versei, a legtöbbet évtizedeken át kihagyták gyűjteményes köteteikből. A trianoni nemzedék követi őket: József Attila, Illyés Gyula, Sík Sándor, Szép Ernő, majd a kortársak: Csoóri Sándor, Kiss Dénes, Baka István, Szentmihályi Szabó Péter… Érdekes, erős hang Erdély válasza a tragédiára: Áprily Lajos, Reményik Sándor, Bartalis János, Lászlóffy Aladár, Farkas Árpád művei. Dsida Jenő hatalmas zengésű Psalmus Hungaricusa kiált a nagyvilágba: „Mert annak fia vagyok én, / ki a küszöbre téve, / a külső sötétségre vettetett, / kit vernek ezer éve, / kit nem fogad magába soha a béke réve!”
Megszólal a Felvidék keserű hangja, Kárpátalja és Délvidék fájdalma is. Márai Sándor Halotti beszéde a végső igazságot fogalmazza meg: „Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket. / Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál, / Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál. / Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved / A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek. / Még azt hiszed, élsz?… Valahol?… És ha máshol nem is, / Testvéreid szívében élsz?…”
Versek, prózaversek, imák, könyörgések gyűjteménye a bátor antológia, Bíró Zoltán szerkesztésében. A legtöbb költő mintha vérével írta volna vallomását. Tudva, Trianon aláfirkantott papírja Magyarország halála és a mi életünk! Mindennapi gyászunk és reményünk: enyhül a mély seb, egyszer a fiatalok is megismerik és megértik az igazi Trianont. Nem félnek emlékezni rá és beszélni róla.
Fenyvesi Félix Lajos