Keresztutak

Idei egy­ház­me­gyei tú­rá­ju­kon ró­mai em­lé­kek nyo­má­ba ered­tek a Győr-Mo­so­ni Egy­ház­me­gye lel­ké­szei. A ti­zen­öt ki­rán­du­ló Auszt­ria fe­lé vet­te az irányt, hogy meg­te­kint­se az egy­ko­ri li­mes men­tén fek­vő te­le­pü­lé­sek gaz­dag és na­gyon jó ál­la­pot­ban meg­ma­radt ró­mai ma­rad­vá­nya­it.

Az el­ső meg­ál­ló a ro­man­ti­kus, ha­tár men­ti kis­vá­ros, Ha­in­burg volt. Kel­le­mes, Du­na-par­ti sé­ta után a kö­ze­li Bad Deutsch-Al­ten­burg­ba ve­ze­tett az út, ahol egy Ist­ván ki­rály ál­tal ala­pí­tott temp­lom is ta­lál­ha­tó. A temp­lom mel­let­ti te­me­tő­ben áll egy szim­bo­li­kus sír, il­let­ve kop­ja­fa, amely azok­ra a ma­gya­rok­ra em­lé­kez­tet, akik­nek tes­te ha­tá­ra­in­kon kí­vül nyug­szik.

Kis ki­té­rő után a pet­ro­nell-car­n­un­tu­mi ar­cheo­ló­gi­ai park volt a kö­vet­ke­ző úti cél. Az ókor­ban Carn­un­tum a Ró­mai Bi­ro­da­lom Fel­ső-Pan­nó­nia tar­to­má­nyá­nak fő­vá­ro­sa volt. A 19. szá­zad­ban kez­dőd­tek meg itt az ása­tá­sok, amely­nek ered­mé­nye­ként gaz­dag ró­mai le­let­anyag ke­rült elő. Em­lí­tést ér­de­mel a 2. szá­zad­ban épült ti­zen­há­rom­ezer fé­rő­he­lyes am­fi­te­át­rum, egy majd­nem tel­je­sen fel­tárt óko­ri pol­gár­vá­ros rom­jai, va­la­mint II. Cons­tan­ti­nus 4. szá­za­di di­a­dal­íve, az úgy­ne­ve­zett Po­gány-ka­pu. A szé­pen hely­re­ál­lí­tott am­fi­te­át­rum­ban rend­sze­re­sen szer­vez­nek gla­di­á­tor­vi­a­da­lo­kat és le­gi­o­ná­ri­us­be­mu­ta­tó­kat.

Ha­za­fe­lé in­dul­va a ki­rán­du­lók még meg­áll­tak a Fer­tő tó part­ján, vé­gül az utol­só meg­ál­ló Gá­los (Gols) volt. Gá­los – azonkí­vül, hogy Bur­gen­land leg­na­gyobb evan­gé­li­kus gyü­le­ke­ze­te van itt – ar­ról is ne­ve­ze­tes, hogy Auszt­ria egyik leg­je­len­tő­sebb sző­lő- és bor­ter­me­lő te­le­pü­lé­se. Ezért Ing­rid Tschank he­lyi lel­kész ve­ze­té­sé­vel han­gu­la­tos bor­kós­to­ló zár­ta a gaz­dag és tar­tal­mas prog­ra­mot.

K. M.