Keresztutak
Zsolnára készülünk
Az 1606. évi bécsi békekötést követő 1608. évi országgyűlés törvényben biztosította, hogy az ország területén mindenki szabadon választhassa meg, mely vallásfelekezethez kíván csatlakozni. Minden felekezetnek lehetett saját hitvallása, szervezeti szabályzata és választott vezetősége.
Az 1609-ben nádorrá választott evangélikus Thurzó György fontos feladatának tartotta az egyházi viszonyok rendezését, ezért a biccsei birtokához közel fekvő Zsolnára 1610-ben evangélikus zsinatot hívott össze. (A feljegyzések szerint Zsolnán már 1540 óta volt evangélikus gyülekezet.)
A település híressé lett az 1610. évi evangélikus zsinat által. Ezen tizenhat pontban fogalmazták meg a törvényeket, melyekkel az egyház ügyeit intézik. Megfogalmazták a szuperintendensek esküjének szövegét is, és megválasztották az egyházkerületek vezetőit. Az egyházkerületek élére Láni Illés, Melik Sámuel és Abrahamidesz Izsák lelkészeket választották meg szuperintendensnek. Egyházunk számára e zsinatnak óriási jelentősége volt.
Ismert, hogy a 17. század az ellenreformáció jegyében telt. 1708-ban a zsolnai evangélikusok templomát is elvették, evangélikus gyülekezet csak 1890-ben alakulhatott újra. Először csak imatermet és parókiát építettek. A jelenlegi templom (képünkön) 1935–36-ban épült.
A Szlovákiai Evangélikus Egyház az 1610. évi zsolnai zsinat négyszázadik évfordulója alkalmából – július 1. és 4. között – többnapos emlékezésre és ünneplésre készül, melyre a Magyarországi Evangélikus Egyházból is várnak vendégeket.
Cs. F.