Keresztutak
Fajátékok között beszélgetve
Ismét a piliscsabai Fébében jártunk
Építőkockák, dominók, csigaversenyes társasjáték és a budapesti állatkert épületeinek, állatainak élethű, kicsinyített mása – mindez persze fából. A piliscsabai Fébé Szociális és Rehabilitációs Szolgáltató Nonprofit Kft. bemutatótermében Endreffy Attila ügyvezetővel beszélgetve a riporter nehezen tudta megállni, hogy ne kezdjen el játszani az ízléses, színvonalas játékokkal.
– 2007 decemberében beszélgettünk itt utoljára. Mi változott azóta?
– Örömmel állapíthatjuk meg, hogy sok területen gyarapodtunk. Mint ismeretes, a Fébé fő tevékenysége Piliscsabán a megváltozott munkaképességű, egészségileg károsodott emberek segítése, számukra lakóhely, munkalehetőség, illetve fizikai rehabilitáció biztosítása. A jelenleg itt dolgozó 116 főből 97 fogyatékkal élő társunk nagyobb része az asztalosműhelyben tevékenykedik. Egyre többféle tárgy kerül ki a kezük alól az óvodai sportszerektől kezdve – gondolok itt például bordásfalra, tornazsámolyokra vagy tornapadokra – a fajátékokon, készségfeljesztő eszközökön át a mindennapi életben használható tárgyakig. Készítünk például mozgássérültek részére zuhanyozóban használható székeket, konyhai eszközöket, borosüvegekhez díszdobozokat vagy épp kulcstartókat.
– Két és fél évvel ezelőtt, az Evangélikus Élet 2007. december 16-ai számában még csak arról adhattunk hírt, hogy elkészült a budapesti állatkert főbejáratának faelemekből összerakható, kicsinyített mása, illetve hogy folyamatban van az állatok tervezése és kivitelezése.
– Azóta már elkészült és kapható az elefántház és a madárház fa építőjáték modellváltozata is, valamint az állatkert lakói közül száznegyven. (Az állatok tervezője Szabóné Vígh Aranka, egyik kivitelezője pedig Bálint Ferenc, mindketten a Siló lakóotthon mozgássérült lakói.) Mivel elsősorban az óvodások számára gyártunk játékokat, a méreteket is ehhez a korcsoporthoz igazítottuk – a százszor nyolcvan centiméteres alapterületű elefántház kupolájának a leemelésével, illetve az ajtókon és ablakokon át kényelmesen játszhatnak a gyerekek a belül elhelyezhető állatfigurákkal. Az épületek és az állatok tervezése és kivitelezése során természetesen minden fázisban szorosan együttműködtünk az állatkert zoológusaival és óvodapedagógusaival.
– Épp akkor küldték el ezt a projektet a Magyar Termék Nagydíj pályázatára, amikor ideérkeztem…
– Nagyon bízunk benne, hogy esélyes lesz a díjra. A budapesti állatkert tervei szerint, amikor a további épületek is elkészülnek – szarvasház, bivalyház, zsiráfház, mérgesház, nagyszikla, kisszikla és így tovább –, akkor ezekből a Fébé-termékekből játszóházat alakítanának ki az állatkertben, így a gyerekek a kerti séta után játszva is gyarapíthatnák ismereteiket. Ráadásul, ha sikerülne a termékcsaládot oktatási segédanyaggá minősíttetni, értékesítésük is könyebbé válna.
– Az egyházi berkekben és Piliscsabán Silóként emlegetett intézményben huszonnégy, fogyatékkal élő embernek otthont is tudnak nyújtani, akiknek az élete – hetvenhárom társukéval együtt – az itt zajló munka által értelmet és célt kap. Milyen munkatársi gárda alakult ki az évek során?
– A rehabilitáció szempontjából nagyon fontos, hogy a Fébében dolgozó embereknek értékes és értékesíthető munkát tudjunk kínálni. Igyekszünk kiaknázni a kreativitásukat, ugyanakkor az itt végzendő feladatok nagy precizitást is igényelnek, mindehhez szigorú minőség-ellenőrzés társul. Az itt dolgozók szívós kitartással végzik a munkájukat.
Sajátos körülmények között működünk: nonprofit, közhasznú cég vagyunk, de termékeink számára a piacot nekünk kell megszereznünk és megtartanunk. Kiváló minőségű árukat várnak tőlünk, mégpedig határidőre, úgy, mint bármely más, a piacon működő vállalkozástól. Ugyanakkor a nálunk dolgozó – főként mozgásszervi – sérültek természetesen gyakrabban vannak betegszabadságon, illetve – hogy még egy különbséget említsek a szokványos munkahelyekhez képest – nálunk nem lehet előírni normát, vagyis nem lehet megszabni az egy műszak alatt kötelezően elvégzendő munka mennyiségét. Hogy ki-ki mennyivel végez, az az aktuális egészségi állapotától függ. Elengedhetetlen tehát az előrelátó munkaszervezés. Örömmel mondhatom, hogy megbízható munkatársi gárdánknak köszönhetően teljesíteni tudjuk a vállalásainkat.
– Egyházi intézményről van szó, bár az idekerüléskor nem feltétel az evangélikus keresztlevél bemutatása. Az itt dolgozók hogyan tapasztalják meg, hogy nem világi munkahelyen dolgoznak?
– Mi itt, a Silóban a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület területét kaptuk meg. Ennek megfelelően próbáljuk abban a szellemiségben végezni a munkát, amelyben valaha több száz diakonissza végezte a saját feladatát országszerte. Mivel az itt dolgozók többségükben más felekezethez tartoznak, erős az ökumené, de minden hónap első vasárnapján evangélikus istentisztelet van nálunk, a Fébé igazgató lelkészének, Veperdi Zoltánnak a szolgálatával. Emellett az itt folyó lelki építkezésnek nagyon fontos részét képezik a személyes beszélgetések. Kerekes székben ülve vagy bármilyen fogyatékkal élve nagy szükség van a bizalmon alapuló személyes kapcsolatokra. Ezek itt, hála Istennek, erősödnek és mélyülnek.
Feltétlenül hozzá kell tennünk azt is, hogy a műhelyben asztali, fali és medálként is használható fakeresztek, Luther-rózsás díszek és kulcstartók, igés táblák, a nyomdában pedig egyházi kiadványok is készülnek: például Túrmezei Erzsébet életműsorozata. Ez utóbbi a tervek szerint hétkötetes lesz; eddig négy kötete jelent meg, és az elsőből a nagy érdeklődés miatt már három utánnyomás készült.
– Melyek az új fejlesztések, és mik a tervek a jövőre nézve?
– Újabb fejlesztő- és társasjátékokat szeretnénk. Például a Fébé fa építőjátékunkat – a már meglévő játékokhoz illeszkedő – boltozatokkal, ívekkel és kupolákkal kívánjuk kiegészíteni, valamint tervezünk egy Fébé-várat is. További terveink megvalósítása érdekében műhelyünket háromszáz négyzetméterrel szeretnénk megtoldani. Ezáltal lehetőségünk lesz a területen működő sportterápiás egységünk és uszodánk profilját fizikoterápiás szolgáltatásokkal kiegészíteni, így lehetővé válna a műtét utáni rehabilitáció is. Ha ezt a társadalombiztosítás is támogatná, akkor szélesebbre tudnánk tárni a kapuinkat. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mostani, panzió jellegű szálláslehetőség nem lenne elegendő ezen igények kielégítésére, ezért ezt a működési területünket is fejleszteni kívánjuk. De hogy egy még nagyobb álmunkat is említsem: egy akadálymentes idősek otthona is szerepel a terveink között.
– Ha valaki szeretné felvenni a kapcsolatot Önökkel, illetve vásárolni kíván a termékekből, hogyan teheti?
– Bátran keresse fel honlapunkat, a www.febe.axelero.net címen, ott minden fontos információ megtalálható.
Boda Zsuzsa