A hét témája

Püspökök órája

Ami­kor a Tí­zek kép­vi­se­le­té­ben dr. Orosz Gá­bor Vik­tor fel­kért, hogy a Püs­pö­kök órá­ja so­ro­zat nyi­tó­al­kal­mát meg­szer­vez­zem, több egy­más­ba fo­nó­dó gon­do­lat ör­vény­lett ben­nem: kap­cso­lód­junk a mot­tó­hoz (Kö­zép­kez­dés Ve­led), le­gyen ér­dek­fe­szí­tő, és ne kell­jen na­gyon olyan víz­re evez­nem, amely nem az én te­rü­le­tem. En­nek alap­ján szü­le­tett meg az öt­let, hogy Af­ga­nisz­tán kér­dés­kö­rét jár­juk kör­be, ter­mé­sze­te­sen a tel­jes­ség igé­nye nél­kül, er­re utalt a cím is: Mit KEZ­Dünk KÖ­ZÉP-Ke­let­tel?

Meg­hí­vott ven­dé­ge­im, a be­szél­ge­tés részt­ve­vői va­la­mennyi­en jár­tak a te­rü­le­ten: dr. Schandl Lász­ló or­vos ez­re­des az el­ső ma­gyar egész­ség­ügyi cso­port pa­rancs­no­ka­ként, Bá­lint Gá­bor a Ma­gyar Öku­me­ni­kus Sze­re­tet­szol­gá­lat stra­té­gi­ai kér­dé­sek­kel fog­lal­ko­zó mun­ka­tár­sa­ként, Mé­szá­ros Lász­ló lel­kész al­ez­re­des a tar­to­má­nyi új­já­épí­té­si cso­port lel­ké­sze­ként. (Ő a prog­ram­fü­zet­ben még nem sze­re­pelt, de – a fesz­ti­vál öt­le­té­ből vett ha­son­lat­tal – nem ma­rad­ha­tott a kis­pa­don.)

Ter­mé­sze­te­sen egyi­künk sem csu­pán az ob­jek­tív, szá­raz ada­tok bir­to­ko­sa­ként, ha­nem oly­kor em­bert pró­bá­ló ta­pasz­ta­la­tok át­élő­je­ként te­kint er­re az or­szág­ra, amely sok szem­pont­ból ide­gen, más össze­füg­gé­sek­ben azon­ban is­me­rős tör­té­nel­mi ese­mé­nyek szín­te­re volt (se­lyem­út, Nagy Sán­dor).

A rend­kí­vül sok nyel­vű, tör­zsi szer­ve­zet­ben élő né­pek még val­lá­si szem­pont­ból sem egy­sé­ge­sek, bár va­la­mennyi­en az isz­lám va­la­mely ágát kö­ve­tik. Az ál­lam­ha­tár az eu­ró­pai ha­tal­mak tu­da­tos lé­pé­se­i­nek kö­vet­kez­té­ben kö­szö­nő ­vi­szony­ban sincs az et­ni­ka­i­ak­kal. A klí­ma szél­ső­sé­ges, az egész­ség­ügyi hely­zet ka­taszt­ro­fá­lis, a vár­ha­tó élet­tar­tam ala­csony. A he­lyi nap­tár 1390 tá­ján jár – ez sok szem­pont­ból re­á­lis­nak ne­vez­he­tő.

A he­lyi fo­gal­mak sze­rint két ge­ne­rá­ció óta há­bo­rú­ban élők meg­un­ták ezt a hely­ze­tet, a tör­zsi ve­ze­tők – mint a nép­kép­vi­se­let so­ha meg nem kér­dő­je­le­zett megtestesítői – kül­döt­tei ál­la­pod­tak meg Né­met­or­szág­ban, Bonn mel­lett a pe­ter­sber­gi kon­fe­ren­ci­án az Egye­sült Nem­ze­tek Szer­ve­ze­te (ENSZ) és az Eu­ró­pai Unió de­le­gá­ci­ó­i­val a nem­zet­kö­zi bé­ke­fenn­tar­tó erők ál­lo­má­soz­ta­tá­sá­ról. Eh­hez az ENSZ-köz­gyű­lés adott – a nem­zet­kö­zi jog alap­ján – man­dá­tu­mot. Ezt egy mar­káns, de szó sze­rint har­cos ki­sebb­ség eluta­sít­ja, nem a tár­gya­lók le­gi­ti­má­ci­ó­ját von­va két­ség­be, ha­nem mert dek­la­rál­tan isz­lám fun­da­men­ta­lis­ta el­kép­ze­lést akar meg­va­ló­sí­ta­ni.

Nem­csak a ka­to­nai vagy a po­li­ti­kai, de a se­gé­lye­zé­si és fej­lesz­té­si kér­dé­sek­be is be­pil­lan­tást kap­tak a hall­ga­tók. A hoz­zá­szó­lá­sok után ab­ban egyet­ér­tés ala­kult ki, hogy he­lyi meg­ol­dást kell ke­res­ni, nem im­por­tál­ni egyet a fej­lett vi­lág­ból. A fej­lő­dés­ben gyor­sí­tás is ne­he­zen kép­zel­he­tő el, idő­ug­rás meg vég­képp nem.

Dr. Lack­ner Pál