Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2010 - 30 - Örü­lünk a szí­nes prog­ra­mok­nak

A hét témája

Örü­lünk a szí­nes prog­ra­mok­nak

In­ter­jú Lá­zár­né Skor­ka Ka­ta­lin me­ző­be­ré­nyi lel­késszel

– Mennyi­en ér­kez­te­tek Me­ző­be­rény­ből?

– Húsz­fős kül­dött­ség jött a Szél­ró­zsá­ra a Me­ző­be­rény I. ke­rü­le­ti egy­ház­köz­ség­ből. Töb­bek­nek ez az el­ső ilyen ta­lál­ko­zá­suk, míg má­sok ru­ti­nos „szél­ró­zsá­sok”.

– Mi­lyen prog­ra­mok ér­dek­lik a fi­a­ta­lo­kat?

– A kon­cer­tek, a film­klub, és nagy von­zást gya­ko­rol a Kö­rös, ahol hű­söl­ni le­het eb­ben a for­ró­ság­ban. Tet­szik ne­kik a Le­he­tő­sé­gek pi­a­ca, és a re­kesz­má­szás is min­dig von­zó szá­muk­ra. Én sze­mé­lye­sen na­gyon él­vez­tem Var­nus Xa­vér or­go­na­kon­cert­jét és a Nem­adom­fel együt­tes fel­lé­pé­sét, va­la­mint vá­rom a Ta­más-mi­sét. Min­dig jó má­sok áhí­ta­tát hall­gat­ni, ami­kor csak en­ge­dem, hogy meg­érint­sen Is­ten. A fi­a­ta­lok szá­má­ra is kü­lön­le­ges lel­ki al­kal­mak ezek.

– Van-e va­la­mi hi­ány­ér­ze­ted a ta­lál­ko­zó szer­ve­zé­sét il­le­tő­en?

– Nem kon­cent­rá­lok a hi­á­nyos­sá­gok­ra, hi­szen min­den hely­szín más, és mást nyújt. Sze­rin­tem is­mét na­gyon jól tel­je­sí­tett a szer­ve­ző csa­pat. A fi­a­ta­lok­ban fo­gal­ma­zó­dott meg, hogy kap­cso­lat­épí­té­si, is­mer­ke­dé­si al­kal­mak­ra len­ne szük­ség. Bár van­nak be­mu­tat­ko­zá­sok gyü­le­ke­ze­ti cso­por­tok, együt­te­sek ré­szé­ről, jó len­ne te­ret ad­ni cso­por­tos be­szél­ge­té­sek­nek, az ifik csa­tá­ro­zá­sá­nak vagy já­té­kok­nak. Szem­be­tű­nő volt, hogy Szar­vas nem lett el­lát­va nagy transz­pa­ren­sek­kel. Ez egy­részt job­ban se­gí­tet­te vol­na az ide­ta­lá­lást, más­részt az itt la­kók­nak szólt vol­na: itt most egy je­len­tős egy­há­zi ese­mény zaj­lik. A ta­lál­ko­zó­nak az is fon­tos ré­sze, hogy meg­mu­tas­suk ma­gun­kat, je­len­lé­tün­ket a be­fo­ga­dó te­le­pü­lé­sen élők­nek.

– Meg­moz­dult-e Bé­kés me­gye a vég­re ide ér­ke­zett Szél­ró­zsá­ra?

– Van­nak hi­ány­zó ar­cok a me­gyé­ből, és ahogy lá­tom, az or­szág más te­rü­le­te­i­ről is akad­tak, aki­ket vissza­tar­tott a tá­vol­ság. De akik itt va­gyunk, jól érez­zük ma­gun­kat, örü­lünk a ta­lál­ko­zás­nak, a szí­nes prog­ra­mok­nak, mind­an­nak, amit ezek­ben a na­pok­ban eb­ben a kü­lön­le­ges evan­gé­li­kus kö­zös­ség­ben át­él­he­tünk.

SZK