Kultúrkörök

Cen­te­ná­ri­u­mi em­lék­köny­vet adott ki a fenn­ál­lá­sá­nak szá­za­dik év­for­du­ló­ját ün­nep­lő, 1908-ban ala­pí­tott Ba­la­ton­sze­me­si Für­dő­egye­sü­let. „Tud­juk, időn­ként ne­héz kö­rül­mé­nyek kö­zött mű­kö­dött – vagy hi­va­ta­lo­san nem is mű­kö­dött – az egye­sü­let, min­dig szem előtt tart­va azt a szán­dé­kát, hogy a te­le­pü­lés fej­lő­dé­se mel­lett meg­őriz­ze Sze­mest ere­de­ti szép­sé­gé­ben, csen­des, csa­lá­di­as üdü­lő­hely­nek” – ír­ja be­ve­ze­tő­jé­ben Czir­ják Ma­ri­ann, az egye­sü­let je­len­le­gi el­nö­ke. Ta­lán nincs is en­nél tisz­tább, ne­me­sebb, hű­sé­ge­sebb cél, ame­lyet a lo­kál­pat­ri­o­tiz­mus meg­en­ged­het – te­szem hoz­zá ne­gyed szá­za­don át ott üdü­lő ven­dég­ként, hi­szen Ba­la­ton­sze­mes nap­sü­tés­ben, vi­har­ban egy­aránt re­mek ih­le­tő­he­lyem­mé is vált, ahol szá­mos ver­sem, no­vel­lám, ri­por­tom fo­gal­ma­zó­dott meg an­nak ide­jén.

A te­kin­té­lyes ter­je­del­mű és ki­vi­te­lű, 448 ol­da­las, ke­mény fe­de­lű, DVD-mel­lék­le­tet is tar­tal­ma­zó könyv rész­le­tes ala­pos­ság­gal szá­mol be té­má­já­ról. Lap­ja­in nyo­mon kö­vet­he­tő a sze­me­si für­dő­élet tör­té­ne­ti és han­gu­la­ti ala­ku­lá­sa, a für­dő­te­lep lé­te­sí­té­se a Hu­nyady-bir­tok fel­par­cel­lá­zott te­rü­le­te­in, va­la­mint a fon­to­sabb épü­le­tek, csa­lá­di nya­ra­ló­vil­lák tör­té­ne­té­ről, tu­laj­do­no­sa­i­nak sor­sá­ról is ér­te­sül az ol­va­só.

A rend­sze­re­sen ott nya­ra­ló csa­lá­dok mind­vé­gig pol­gá­ri tár­sa­sá­gi éle­tet él­tek, ra­jon­gó sze­re­tet­tel ügyel­ve a „ma­gyar ten­ger” part­já­ra te­le­pült köz­ség fej­lesz­té­sé­nek me­ne­té­re, az üdü­lő­te­rü­le­tek szép­sé­gé­re és nyu­gal­má­ra, kul­tu­rá­lis éle­té­nek ní­vó­já­ra. Leg­ki­vá­lóbb­ja­ik te­vé­keny­sé­gét év­ről év­re Hu­nyady-díj­jal is­me­ri el az egye­sü­let.

Ba­la­ton­sze­mes­hez tu­do­má­nyos, mű­vé­sze­ti és po­li­ti­kai köz­éle­tünk szá­mos ki­emel­ke­dő egyé­ni­sé­ge kö­tő­dött-kö­tő­dik, mint pél­dá­ul Csa­pody Ve­ra bo­ta­ni­kus-il­luszt­rá­tor, Er­dé­lyi Zsu­zsan­na nép­rajz­ku­ta­tó, dr. Fa­bi­ny Ta­más evan­gé­li­kus püs­pök, néhai id. dr. Fa­bi­ny Ti­bor egyháztörténész, ifj. dr. Fa­bi­ny Ti­bor iro­da­lom­tör­té­nész, vi­lá­gi teo­ló­gus, Fren­re­isz Ist­ván­né és fi­ai: La­ti­no­vits Zol­tán és Buj­tor Ist­ván szín­mű­vész, Fren­re­isz Ká­roly ze­nész; Gun­del Ká­roly gaszt­ro­nó­mus, Kul­csár Győ­ző olim­pi­ai baj­nok kard­ví­vó, Mi­al­kovsz­ky Er­zsé­bet jel­mez­ter­ve­ző, Re­ich Ká­roly Kos­suth-dí­jas gra­fi­kus­mű­vész, Ve­re­bél˙ Lász­ló Kos­suth-dí­jas gé­pész- és vil­la­mos­mér­nök (Kan­dó Kál­mán mun­ka­tár­sa), to­váb­bá je­les aka­dé­mi­ku­sok, írók, al­ko­tó­mű­vé­szek, egy­há­zi sze­mé­lyi­sé­gek, or­vo­sok, jo­gá­szok, ta­ná­rok, po­li­ti­ku­sok stb.

Az ün­ne­pi kö­tet­ben ki­emel­ke­dő ta­nul­mányt pub­li­kált Kiss Lász­ló, aki az 1956-os ba­la­ton­sze­me­si ese­mé­nye­ket is­mer­te­ti, és We­in Ti­bor, aki Sze­mes vas­út­tör­té­ne­tét dol­goz­ta fel. Az iga­zán él­ve­ze­tes tar­tal­mú könyv hű­ség­gel tár­ja fel az ol­va­só előtt mind­azt, ami a Sze­mes-hí­vők „ba­la­ton­sze­me­si­sé­ge” – lel­kü­le­ti és tár­gyi vo­nat­ko­zás­ban – ele­mi ré­szé­nek te­kint­he­tő. Füg­ge­lé­ké­ben sze­me­si „ki ki­cso­da”, mel­lék­le­té­ben pe­dig hosszabb ta­nul­má­nyok, he­lyi vo­nat­ko­zá­sú ver­sek (töb­bek kö­zött Hárs Er­nő, Nagy Gás­pár, Ne­decz­ky György, Zsi­rai Lász­ló mű­vei), kép­ző­mű­vé­sze­ti al­ko­tá­sok, vi­deo­tu­dó­sí­tá­sok, fény­ké­pek, ré­gi ké­pes­la­pok ta­lál­ha­tók.

Hű­vös őszi vagy hi­deg té­li es­té­ken lé­lek­me­len­ge­tő szó­ra­ko­zás el­me­rül­ni a for­rón imá­dott Ba­la­ton tör­té­ne­té­nek sze­me­si fe­je­ze­te­i­ben.

Zsirai László