Keresztutak
Egymilliárdot pótolhat az állam idén az egyházi közoktatásnak
Egymilliárd forintot pótolhat az állam idén az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának négymilliárd forintos elmaradásából az ősszel megszavazandó zárszámadási törvényjavaslat szerint – közölte Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Távirati Iroda megkeresésére.
A zárszámadási törvényjavaslat ide- vonatkozó számadatai az egyházi szakértők és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőinek szakmai egyeztetése alapján alakultak ki. Ennek eredményeként idén a 2009-re vonatkozó egyházi közoktatási kiegészítő normatíva 757 millió forint lesz, illetve 1 milliárd 17 millió forintot kapnak az egyházak szociális intézményeik kiegészítő normatívájaként.
Szászfalvi László kiemelte: a közoktatási rendszer „stabil, kiszámítható állami finanszírozásra” való átállításáig is a kormány az állami és önkormányzati intézményekkel egyenrangúan támogatja majd az egyházi közoktatási intézményeket, s ez már a jövő évi költségvetésben megmutatkozik. A kormányzat egy bizonyos ütemezési terv szerint az állami finanszírozást szeretné bevezetni a közoktatási rendszerben, „és ez nyilván érinti majd az egyházi fenntartású oktatási intézményeket is”. A részleteket azonban még egyeztetni kell az egyházi szakértőkkel.
A szeptember-október folyamán összehívandó vatikáni–magyar vegyes bizottság egyik legfontosabb témája az egyházak, illetve az egyházi intézmények finanszírozása lesz, ezeket a kérdéseket részletesen elemzik majd. „Reménység szerint konszenzusra tudunk jutni egymással” – tette hozzá az egyházügyi államtitkár.
A vegyes bizottság témája lesz továbbá, hogy közösen vonják le a konzekvenciákat a vatikáni szerződés megkötése, az 1997 utáni évek tapasztalatai alapján. Végig kell gondolni, hogy miként érvényesült a vatikáni szerződés az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása alatt.
Szászfalvi László közölte: a vatikáni–magyar vegyes bizottság ülésein hangsúlyos lesz az 1990-ben meghozott, lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatának kérdése is, mert „nyilván érinti a vatikáni szerződés az egyházi törvény felülvizsgálatát”.
Ehhez kapcsolódóan elmondta: nagyon sok minden idejétmúlt az 1990-ben hozott törvényben. A legfontosabb feladat az, hogy „le kell zárni a lehetőséget az úgynevezett bizniszegyházak előtt, amelyeket nem a hitéleti tevékenységre hoztak létre, hanem spekulációs céllal arra, hogy miként használják ki a kiskapukat, és hogyan éljenek vissza a törvény adta lehetőségekkel”. Magyarországon példátlanul alacsony számhoz, száz főhöz kötik az egyház megalapításának kritériumát, ugyanez a szám például Ausztriában tízezer fő.
A leendő új egyházi törvényt azonban feltétlenül a később megszavazandó új alkotmánnyal kell összhangba hozni. Októberben egyébként az államtitkárság egy „salátatörvény”-javaslatot is tervez benyújtani az Országgyűlésnek, amelyben az egyházakat érintő, „a szocialista kormányok alatt létrejött diszkriminációt” igyekeznek felszámolni.
Az Orbán Viktor miniszterelnök és a történelmi egyházak vezetői között tervezett találkozóról Szászfalvi László azt mondta: az időpontot egyeztetik, bíznak benne, hogy még szeptemberben megvalósul a tárgyalás. Ezen ugyanazok a kérdések kerülnek elő, amelyeket a vatikáni–magyar vegyes bizottság is tárgyal majd.
MTI