A hét témája

Szep­tem­ber 3-án, éle­té­nek 84. évé­ben el­hunyt Bán­ffy György Kos­suth- és Já­szai Ma­ri-dí­jas szí­nész, a Jó­zsef At­ti­la Szín­ház és az Evan­gé­li­um Szín­ház mű­vé­sze. Vá­rat­la­nul, tra­gi­kus hir­te­len­ség­gel, Kor­fun ér­te a ha­lál. Bán­ffy Györ­gyöt a Jó­zsef At­ti­la Szín­ház és a II. ke­rü­let – mely­nek dísz­pol­gá­ra volt – ön­kor­mány­za­ta is sa­ját ha­lott­já­nak te­kin­ti.

Bán­ffy György sok száz szín­da­rab­ban, több mint öt­ven já­ték­film­ben nyúj­tott em­lé­ke­ze­tes ala­kí­tást. A ma­gyar nyelv sze­rel­me­se volt, szín­észek ge­ne­rá­ci­ó­it ok­tat­ta a szép ki­ej­tés­re. Jel­leg­ze­tes or­gá­nu­mát min­den ma­gyar te­le­ví­zió­né­ző is­mer­te.

1. jú­ni­us 19-én szü­le­tett Bu­da­pes­ten. A Szín­ház- és Film­mű­vé­sze­ti Fő­is­ko­la el­vég­zé­se után a Nem­ze­ti­ben, egy évig az Ál­la­mi Báb­szín­ház­ban, majd 1954–60 kö­zött a Bu­da­pes­ti Ope­rett­szín­ház­ban ját­szott. 1960-tól Pé­csett ért el nagy si­ke­re­ket, 1971 óta pe­dig a Jó­zsef At­ti­la Szín­ház­nak volt a tag­ja, mi­köz­ben fo­lya­ma­to­san sze­re­pet vál­lalt az Evan­gé­li­um Szín­ház da­rab­ja­i­ban is. Az egyik leg­szeb­ben be­szé­lő szí­nész­ként 1978-tól a Ze­ne­mű­vé­sze­ti Fő­is­ko­la be­széd­ta­ná­ra, 1990-től az Anya­nyelv­ápo­lók Szö­vet­sé­gé­nek el­nö­ke. Négy éven át az ak­kor még Evan­gé­li­kus Teo­ló­gi­ai Aka­dé­mia ne­vet vi­se­lő fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyünk­ben is ta­ní­tott re­to­ri­kát.

Mun­kás­sá­gát 1983-ban a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság Ki­vá­ló Mű­vé­sze díj­jal is­mer­ték el, 2001-ben Kos­suth-dí­jat ka­pott, ez év jú­ni­u­sá­ban pe­dig őt tün­tet­ték ki a Ma­gyar Sza­bad­sá­gért díj­jal.