A hét témája

Nem tu­dom el­hin­ni a meg­ren­dí­tő hírt, ezért még úgy szó­lí­ta­lak, mint­ha kö­zöt­tünk len­nél. Nem­rég – szü­le­tés­na­po­dat ün­ne­pel­ve – bol­do­gan ad­tad át Pár­kány László élet­pá­lyá­dat át­te­kin­tő köny­vét, és mi meg­ren­dül­ten hall­gat­tuk vé­gig fel­ol­va­sá­sod­ban a Bán­ffy György egyes szám el­ső sze­mély­ben cí­mű könyv be­ve­ze­tő so­ra­it, az ál­ta­lad írt Elöl­já­ró be­szé­det. Ha szo­mo­rú­an tu­do­má­sul kell is, hogy ve­gyem ha­lá­lod hí­rét, még nem tu­dom el­en­ged­ni a ke­zed. De meg­haj­tom fe­jem, és imád­ság­ban ké­rem az Urat, hogy bo­csás­sa meg ne­ked mind­azt, amit éle­ted­ben vé­tet­tél el­le­ne, hi­szen te jó szol­gá­ja vol­tál, és hí­vő lé­lek­kel val­lot­tad min­de­nek­ben va­ló je­len­lé­tét.

Kér­lek, Uram, fo­gadd ma­gad­hoz őt, akit már hat­van év­vel ez­előtt is Gyur­ka bá­csi­nak szó­lí­tot­tam, hi­szen kor­ban be­éke­lő­dött édes­apám és kö­zém: édes­apám szel­le­mi­leg hoz­zá fi­a­ta­lo­dott, én pe­dig fi­zi­ka­i­lag hoz­zá öre­ged­tem!

Uram, kö­szö­nöm, hogy meg­aján­dé­koz­tál Bán­ffy György ba­rá­ti sze­re­te­té­vel. Kö­szö­nöm, hogy ré­sze­se le­het­tem an­nak a hosszú évek óta tar­tó lel­ki kö­zös­ség­nek, amely­nek mo­tor­ja Gyur­ka volt és az őt min­den­ben tá­mo­ga­tó és ki­egé­szí­tő fe­le­sé­ge, Til­da.

Uram! Kö­szö­nöm, hogy is­mer­he­tem gyer­me­ke­it, uno­ká­it, és ál­ta­luk is meg­ta­pasz­tal­hat­tam, hogy mit je­lent a csa­lád össze­tar­tó ere­je.

Kö­szö­nöm, Uram, a te­het­sé­get, amellyel meg­aján­dé­koz­tad őt: aján­dé­kod­ról so­ha meg nem fe­led­kez­ve szol­gált kö­zöt­tünk.

Kö­szön­jük, Urunk, hogy ál­ta­la is erő­sö­dött nem­ze­tünk iránt ér­zett sze­re­te­tünk, hi­szen ő hi­va­ta­los ki­ne­ve­zés nél­kül is a nem­zet szí­né­sze volt. Kö­szön­jük azt a sok szol­gá­la­tot, ame­lyet ka­to­li­kus lé­té­re hit­tel vég­zett evan­gé­li­kus gyü­le­ke­ze­te­ink­ben is.

Kö­szön­jük a sok-sok ál­do­za­tot és meg­pró­bál­ta­tást, ame­lyet ha­zánk ér­de­ké­ben vál­lalt.

Kö­szön­jük ha­tá­ro­zott és fél­re­ért­he­tet­len ál­lás­fog­la­lá­sa­it és ko­moly küz­del­me­it.

Kö­szön­jük a leg­utób­bi együtt­lé­tün­ket Sán­do­rék­kal, Ádá­mék­kal, Bor­is­ká­val ab­ban a meg­hitt pil­la­nat­ban, ami­kor a szü­le­tés­na­pos aján­dé­ko­zott meg ben­nün­ket az élet­út­já­ról meg­je­lent köny­vé­vel.

Kö­szön­jük, hogy az ő élet­út­ja ta­nú­ság­té­tel ir­gal­mad­ról és min­dent át­fo­gó sze­re­te­ted­ről. Őrizd em­lé­két kö­zöt­tünk. Ámen.

Ben­czúr Lász­ló, az Északi Egyházkerület felügyelője