Szent­há­rom­ság egy Is­ten! Kö­szön­jük, hogy az ad­vent ide­jén is kap­ko­dó és han­gos­ko­dó vi­lág­ban vá­gyat éb­resz­tesz ben­nünk a csend­re, a ve­led va­ló ta­lál­ko­zás­ra és be­szél­ge­tés­re!

Ké­rünk, ne hagyd vá­lasz nél­kül kö­nyör­gő sza­vun­kat, és te­kints re­ánk ke­gyel­me­sen!

Mennyei Atyánk! Ké­rünk, érez­tesd sze­re­te­te­det na­pon­ta gyer­me­ke­id­del, hogy ne úgy él­jünk a vi­lág­ban, mint akik ár­vák, el­ha­gyot­tak, és csak ma­guk­ra szá­mít­hat­nak! Kö­szön­jük, hogy egy­kor be­töl­töt­ted né­ped vá­ra­ko­zá­sát, és ké­rünk, se­gíts, hogy igéd­ben, szent­sé­ge­id­ben, éle­tünk oly­kor vé­let­len­nek tű­nő ese­mé­nye­i­ben, ta­lál­ko­zá­sa­i­ban és tör­té­né­se­i­ben mi is fel­is­mer­jük az ér­ke­ző Urat, akit meg­vál­tá­sunk­ra küld­tél!

Bo­csáss meg, hogy mi oly könnyen ítél­ke­zünk egy­más fö­lött, köz­ben pe­dig be­zár­juk fü­lün­ket és szí­vün­ket, ami­kor sza­va­id tel­jes jog­gal íté­lik meg tet­te­in­ket, sza­va­in­kat, gon­do­la­ta­in­kat és mu­lasz­tá­sa­in­kat! Se­gíts úgy lát­nunk éle­tün­ket, aho­gyan te lá­tod, hogy vágy­junk bo­csá­na­tod­ra, és az éle­tün­ket át­for­má­ló, meg­újí­tó sze­re­te­ted út­já­ba ne gör­dít­sünk aka­dályt!

Ké­rünk, szen­teld meg szá­munk­ra az ad­ven­ti időt, és te­kints re­ánk ke­gyel­me­sen!

Meg­vál­tó Jé­zu­sunk! Te, aki szü­le­té­sed­del meg­ör­ven­dez­tet­tél pász­to­ro­kat és böl­cse­ket, ké­szítsd fel nyo­mor­gók és jó­mó­dú­ak, hí­re­sek és név­te­le­nek szí­vét öröm­hí­red be­fo­ga­dá­sá­ra! Se­gíts, hogy a meg­él­he­tés gond­ja, a fe­le­lős­ség ter­he, a test és a lé­lek sok kín­ja és a föld­höz­ra­gadt vá­gyak kö­zül is fel tud­juk emel­ni a fe­jün­ket, ész­re­ven­ni egy­mást, meg­lát­ni té­ged!

Add, hogy az el­ta­szí­tott­ság fáj­dal­mát eny­hít­ve, őszin­tén meg­élt test­vé­ri sze­re­tet­tel tud­junk te­kin­te­ni azok­ra, akik­kel kö­zös az anya­nyel­vünk, him­nu­szunk, imád­sá­gunk és Is­te­nünk, ha föld­raj­zi ha­tá­rok el­vá­lasz­ta­nak is min­ket egy­más­tól!

Ké­rünk, szen­teld meg szá­munk­ra az ad­ven­ti időt, és te­kints re­ánk ke­gyel­me­sen!

Krisz­tu­sunk! Te, aki­nek már kis­ded­ként sem ju­tott hely az em­be­rek kö­zött, ké­rünk, vedd fel az úton le­vők, az ott­hon­ta­la­nok, a test­ben és lé­lek­ben fa­gyos­ko­dók gond­ját! Óvd és ve­zesd azo­kat, akik gya­log vagy jár­mű­vel a fa­gyos uta­kon köz­le­ked­nek, hogy ép­ség­ben el­ér­hes­se­nek úti cél­juk­hoz és éle­tük tő­led ka­pott cél­já­hoz! Küldj se­gít­sé­get ál­ta­lunk is azok­nak, akik­nek hi­deg vagy ri­deg a csa­lá­di ott­ho­nuk, és sze­re­te­ted me­le­gé­vel te adj új ér­tel­met éle­tük­nek!

Ké­rünk, szen­teld meg szá­munk­ra az ad­ven­ti időt, és te­kints re­ánk ke­gyel­me­sen!

Szent­lé­lek Úr­is­ten! Légy a gyen­gék ere­je, a be­te­gek tá­ma­sza, a gyá­szo­lók vi­ga­sza és a ha­lál­ba in­du­lók re­mény­sé­ge! Újítsd hi­tün­ket, éleszd ben­nünk az ön­zet­len sze­re­te­tet, erő­sítsd egy­há­zi és csa­lá­di kö­zös­sé­ge­in­ket, bé­kítsd meg a bé­két­le­ne­ket, vond Krisz­tus­hoz a gyer­me­kek, if­jak és két­ke­dők szí­vét!

Ké­rünk, szen­teld meg szá­munk­ra az ad­ven­ti időt, és te­kints re­ánk ke­gyel­me­sen!

Szent­há­rom­ság egy Is­ten! Se­gíts, hogy té­ged di­csér­jen szí­vünk, szánk és egész éle­tünk itt e föl­dön és majd egy­kor ná­lad örök­ké!

Ámen!