Egyházunk egy-két hete
Új fejezet az egyházvezetésben
Az idei esztendő utolsó zsinati ülésszakát tartotta egyházunk az elmúlt hét péntekén Budapesten, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében. Az ülésszak méltán volt ünnepi alkalomnak is nevezhető, hiszen november 26-án került sor a Magyarországi Evangélikus Egyház új elnök-püspökének megválasztására és beiktatására.
A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület lelkészi vezetője, Ittzés János eddigi elnök-püspök már korábban bejelentette, hogy – 2011 júniusában aktuálissá váló nyugdíjazása miatt – a mostani ülésszakon átadja elnök-püspöki megbízatását. Október elsejei bejelentését követően az országos jelölőbizottság rendkívüli választási eljárást kezdeményezett a megüresedő tisztségre.
Az új elnök-püspök személyére egyházunk tizenhét egyházmegyéje közül kilencből érkezett ajánlás. Az ajánlottak közül csak a Déli Egyházkerület – többségi ajánlást kapott – püspöke vállalta az elnök-püspöki jelölést. A testület a választási ciklus végéig – titkos szavazással; 39 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett – Gáncs Pétert meg is választotta egyházunk elnök-püspökévé.
Az „évzáró” zsinaton egyéb választásokra is sor került. Az országos bíróság nem lelkészi jegyzőjévé választották Hámoriné Balla Máriát és Ruffné dr. Lázár Mariannt. (Eredetileg a Szolidaritási Alap vezetőségének két tagját is most tervezte megválasztani a grémium, ám erre a választásra nem került sor.)
Foglalkozott a zsinat magával a Szolidaritási Alapról szóló, nagy hullámokat verő törvénnyel is, amelynek hatálybalépését már többször elhalasztották. Muntag András, a zsinat nem lelkészi elnöke előterjesztésében újabb egy év halasztást javasolt. Indoklásként elmondta, hogy az országos presbitérium és a zsinat két-két tagja, illetve az országos iroda gazdasági és pénzügyi osztálya vezetőjének részvételével létrehoztak egy olyan szakértői bizottságot, amely vállalta, hogy áttekinti a vitás kérdéseket, és felülvizsgálja a gyülekezettámogatási rendszert. Így – reménység szerint – olyan megoldást fognak kidolgozni, amely minden érintett számára elfogadható lesz. A munka előrehaladott állapotban van, már csak néhány részletkérdés vár tisztázásra. A bizottság úgy véli, hogy az elkészült törvénytervezetet a zsinat májusban esedékes ülésszakán tűzheti napirendjére.
A készülő törvényjavaslatot először az esperesek vitatják majd meg. Az esperesi kar e célból január elején tart rendkívüli ülést, ezután pedig az esperesek a lelkészgyűléseken (LMK) tájékoztatják a lelkészeket. Ezen túlmenően a bizottság tagjai maguk is folyamatos tájékoztatást ígértek a szolidaritási törvény formálódásáról. Muntag András előterjesztését követően a zsinat tagjai – bízva abban, hogy nem ok nélkül teszik – úgy döntöttek, hogy a szolidaritási törvény 2012. január 1. napján lép hatályba.
A zsinati küldöttek még lefolytatták az egyház számvevőszéki és belső ellenőrzési munkájának átalakításáról rendelkező törvényjavaslat általános vitáját, majd zárt ülésen tárgyaltak meg néhány, a tényfeltáró bizottság tevékenységével kapcsolatban felvetődött kérdést, végül a testület a lelkészek válását vizsgáló etikai bizottság jelentésének meghallgatásával fejezte be idei munkáját.
Kiss Miklós