Cantate

So­kunk ked­velt éne­ke az Ó, jöjj, ó, jöjj, Üd­vö­zí­tő (EÉ 149). Szí­ve­sen éne­kel­jük bib­lia­órá­kon, is­ko­lá­ban, is­ten­tisz­te­le­te­ken egy­aránt. Az egy­sze­rű né­pi nyol­cas stró­fa­szer­ke­ze­tet lá­gyít­ja, ahogy fél­so­ron­ként az utol­só szó­ta­got ki­csit meg­nyújt­juk. S bár éne­kes­köny­vünk ezért 5/8-ban köz­li, sen­ki­nek sem jut eszé­be va­la­mi lük­te­tő bal­ká­ni aszim­met­ri­kus rit­mus­ban éne­kel­ni. A dal­lam nép­dal­sze­rű, ABB­vA szer­ke­zet. Jó tud­ni, hogy ez az ének nem­csak Ma­gyar­or­szá­gon, ha­nem né­met te­rü­le­te­ken is össze­kö­ti az evan­gé­li­ku­so­kat ró­mai test­vé­re­ink­kel.

Ben­c­ze And­rás