Gyermekvár

Minden ősszel madarak érkeznek észak felől, hogy hazájuk zord időjárása elől menekülve Magyarországon töltsék a téli hónapokat. Közéjük tartozik az Európa északi tundráin fészkelő gatyás ölyv is. Furcsa nevét onnan kapta, hogy csüdje az ujjakig tollas, míg például a rokon egerészölyvé teljesen csupasz.

A nyílt területeket, a tágas legelőket kedveli, ezért főként a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon lehet vele találkozni. Hasonlít a hazánkban gyakori egerészölyvre, de farkának tövi része a fekete végszalag előtt mindig fehér – ez különösen a földről éppen felrepülő madáron látszik jól. Szívesen üldögél a pusztai kútgémen, ha pedig a levegőből kutat zsákmány után, gyakran szitál, azaz egy helyben lebeg a magasban. Éles szemével nyomban megpillantja az előmerészkedő pockot vagy egeret, ráereszkedik, és megragadja hegyes karmaival.

Északi hazájában főként lemmingekkel él, nálunk elsősorban mezei pockokat fog.

Évekkel ezelőtt egy hideg januári napon a Kiskunságban jártam, és amikor egy nagy legelőn vágtam át, megpillantottam egy gatyás ölyvet. Több helyen is szitált, míg egyszer észrevett valamit, és lefelé ereszkedett. Megragadta a pockot, de még mielőtt hozzáláthatott volna jól megérdemelt reggelijéhez, két dolmányos varjú szállt melléje. Szemtelenül kerülgették, és megpróbálták elvenni tőle a zsákmányt. Ha valamelyikük nagyon közel merészkedett, az ölyv egy kissé felemelte a szárnyát, és erre a fenyegető mozdulatra a varjú ijedten odébb ugrott. De nem tágított, mindketten tovább próbálkoztak. Szegény ölyv nagyon éhes lehetett, néhányszor le is hajolt zsákmányához, de a varjak nem hagyták nyugton. Végül gondolt egyet, és a pocokkal a karmában jó messzire elszállt. Reggelije nem tartott soká, és mire a varjak utolérték, már csak a csőrét törölgette.

Északi hazájában későn érkezik a tavasz, ezért a gatyásölyv-párok csak májusban rakják le három-négy tojásukat a földön vagy sziklapárkányon épült fészkükbe. Szorgalmasan etetik a kikelt fiókákat, lemmingeket és más rágcsálókat hordanak számukra. A fiatalok másfél hónapig maradnak a fészekben, ezután egy ideig még szüleik etetik őket, de csakhamar önállóan zsákmányolnak.