Egyházunk egy-két hete

Kiskőrös és Petőfi neve mindenki számára elválaszthatatlanul egybeforrt. Kiskőrös a szülőváros, amelynek evangélikus templomában 1823. január 1-jén megkeresztelték Petrovics István és Hrúz Mária szilveszter éjszakáján született gyermekét. Erről tanúskodik a kiskőrösi evangélikusok féltve őrzött kincse, a keresztelési anyakönyv negyedik kötete.

Kiskőrösön régi hagyomány, hogy a város és evangélikus lakosai valamilyen módon mindig megünneplik a költő születésnapját. A rendszerváltozás hajnalán szilveszter napjának délutánján volt a hivatalos ünnepség, majd fiatalokkal telt meg a szülőház, akik a padlón ülve egész éjszaka verseket szavaltak a nádfedeles tető alatt. Később az ünnepség átkerült az éjfélt követő órára – az emberek az újesztendőt a szülőház előtt köszöntötték.

Az elmúlt évtizedben nagyszabású ünnepséggé nőtte ki magát a hagyományos megemlékezés. A Petőfi-szilveszter ötletgazdája Kispálné dr. Lucza Ilona, a szülőház igazgatója volt, aki azóta is kézben tartja a szervezést. Évről évre szerte az országból érkeznek Kiskőrösre Petőfit szerető emberek, köztük irodalmárok és más bölcsészek, néha egy-egy művész is, akik együtt töltik az éjszakát, és együtt ünnepelnek a városban élőkkel.

Az idei Petőfi-szilveszter azonban más volt, mint a többi. A város ugyanis nyert egy pályázaton, és a kapott összegből megújult a szülőház. Jutott a pénzből egy új kiállításra is, melynek ékessége annak a keresztelőmedencének a másolata, amelyet Petőfi megkeresztelésekor is használtak. (Az eredeti a budapesti Evangélikus Országos Múzeum büszkesége.)

Szilveszter napján délután négy órakor nyitotta meg újra kapuit a megújult szülőház és az új kiállítás. Domonyi László, a város polgármestere és Kispálné dr. Lucza Ilona múzeumigazgató mellett felszólalt Font Sándor országgyűlési képviselő és L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke is. Ezt követően a vendégek megnézték Szigligeti Ede Nőuralom című darabját, majd korabeli receptek szerint készült vacsora mellett búcsúztatták az óesztendőt.

Az ünnepség fénypontja minden évben éjjel fél 1-kor a Petőfi-ház előtti megemlékezés és koszorúzás. Ezen az eseményen most dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke mondta az ünnepi beszédet. Petőfi Európa csendes, ujra csendes című versére utalva szólt arról, hogy Európa 1848–49-ben, de 1956-ban is magára hagyta a magyarságot. Most viszont hazánk lehet az Európai Unió soros elnöke.

Szavai szerint Petőfi szellemiségében lehet ezt a tisztséget méltóképpen betölteni, és a költő által oly sokszor megfogalmazott szabadság bizonyulhat a legfőbb vezérelvnek. A püspök ebben az összefüggésben Petőfi számos versére utalt: „Hol a szabadság, ott van a haza” (A gyüldei ifjakhoz); „Lantom, kardom tied, oh szabadság!” (Burián Pál emlékkönyvébe); „…imakönyvem: a / Szabadságháborúk története!” (Beszél a fákkal a bús őszi szél); „Fázunk és éhezünk / S átlőve oldalunk, / Részünk minden nyomor… / De szabadok vagyunk!” (A farkasok dala)

Az evangélikus egyházban 2011 a „reformáció és szabadság” tematikus éve. Ebben az összefüggésben Fabiny püspök hangsúlyozta, hogy Petőfi szellemi fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult az evangélikus egyház és annak iskolái; az egyházak ma is tevőlegesen részt vehetnek – mondta – Magyarország és Európa szellemi arculatának alakításában. A január 1-jén kezdődő magyar uniós elnökség ezért az egyházak számára is sajátos feladatokat jelöl ki, és megszólalási lehetőséget kínál.

Az ünnepség éjjel egy órakor az evangélikus templomban istentisztelettel zárult. E kései órán a kemény hideg ellenére is hagyományosan igen sokan kezdték az évet a templomban. Fabiny püspök igehirdetése után a jelenlévők megtekinthették az eredeti anyakönyvi bejegyzést, illetve a születés helyét Kiskőrösként bizonyító egyéb anyakönyvi adatokat.

A Petőfi-szilveszter – hagyomány. Hagyomány, amely megmutatja egy város, egy gyülekezet ragaszkodását nagy fiához, a magyarság legnagyobb hatású költőjéhez.

Lup­ták György