Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2011 - 02 - Pápai megemlékezés evangélikus költőnk születésnapján

Egyházunk egy-két hete

Pápai megemlékezés evangélikus költőnk születésnapján

„Változnak az idők, az irodalmi ízlések és divatok, de Petőfi Sándor a magyarság legkedvesebb költője maradt: élete nemzeti történelmünk része, annak egyik legszebb emberi teljesítménye, tanulni belőle minden új nemzedék kötelessége” – hangsúlyozta Kerecsényi Zoltán körvezető azon a pápai megemlékezésen, amelyet a Nagy László Kör szervezett január 1-jén délután. Somogyi József szobrászművész Petőfi-szobránál Gosztola István versmondó szavalta el a Szülőföldemen című verset, melynek utolsó sorát, refrénjét a jelenlévők együtt mondták az előadóval…

Petőfi Sándor – máig egymásnak ellentmondó adatok szerint – 1822. december 31-én vagy 1823. január 1-jén született Kiskőrösön. Még Petrovics Alexanderként keresztelték meg az evangélikus vallás szerint. Apja, Petrovics István mészárosmester szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát, míg édesanyja, Hrúz Mária, férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél. (Petőfi egyik nagyobb terjedelmű művében, a több életrajzi vonást is tartalmazó Az apostolban is utalt szilveszteri születésére, főhőse is a Szilveszter nevet kapta.)

  1. októberében – egyéves korában – Kiskunfélegyházára költöztek, melyet Petőfi később szülővárosának tekintett. E várost Szülőföldemen című költeményében születése helyének nevezte, e szavai később sok vitára adtak okot a két település – Kiskőrös és Kiskunfélegyháza –, illetve a költő életrajzának kutatói között is. „De mi, pápaiak jól tudjuk, hogy Petrovics Sándor Kiskőrösön, Petőfi Sándor pedig itt, Pápán született” – emelte ki rövid beszédében – mosolyt fakasztva – Kerecsényi. Tény, hogy a költő diákként 1842-ben Pápán írta le legelőször – az Érdemkönyvbe – a Petőfi vezetéknevet.

Petőfi Sándor pályájának más szempontból is mérföldköve volt Pápa, hiszen ott írta meg például A borozó című versét, amely a nyomtatásban megjelent első műve lett.

Petőfi egyik alapítója volt a Képzőtársaságnak nevezett önképzőkörnek, amelynek irodalmi, kulturális hagyatéka is felelősséget ró az emlékét is méltóképp ápoló kései utódokra.

A megemlékezők fenyőkoszorút helyeztek el az egész alakos bronzszobornál, valamint gyertyákat, mécseseket gyújtottak a halhatatlan szellemű poéta emlékére születésének évfordulóján.

EvÉlet-infó