Kultúrkörök

A matematikatudomány doktora, az állami földmérés mérnöke, naptárreform kidolgozója, a történeti kronológia, a keleti nyelvek tudósa, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az első csillagászati egyesület alapító tagja, több száz tudományos publikáció szerzője – Mahler Edének, a méltatlanul elfeledett polihisztornak ez a néhány soros jellemzése szegényes ahhoz az életműhöz képest, amelyet az 1857. szeptember 8-án született és 1945. június 29-én elhunyt, zsidó származású tudós életében alkotott. Tavaly év végén látott napvilágot az életét és pályáját bemutató kötet Rezsabek Nándor tollából Az utolsó polihisztor címmel.

Lapunk külső munkatársa a rá jellemző alapossággal több éven át gyűjtötte az anyagot könyvéhez. Az igényes kötet felidézi például, hogyan utazta be Mahler Ede régészként az országot. A tudós a történelmi Magyarország számos településére eljutott, s ezek a feltárások akkoriban eseményszámba mentek – számos helytörténeti összefoglalóban ma is megemlítik a tudós adatait. Talán nem is csoda, mert – ahogy a könyv szerzője írja – „a tudományos munka sokszor valóságos detektívmunkával párosult (…), Mahler csak komoly utánajárással, sokadik tulajdonosánál, több, sokszor használhatatlannak bizonyult szemtanú kikérdezése után jutott például nyomára egy helyi hengermalomba befalazott, a XLV. római mérföldet jelző kőleletnek.”

Tanártársai elhivatott pedagógusként jellemezték őt, szakmai eredményeiről ekképpen vallottak: „Az asszirológia és az egyiptológia őelőtte csak néhány buzgó és jóakaratú dilettánsnak volt egyéni kedvtelése, a tudományos értékű magyar asszirológiának és egyiptológiának Mahler Ede a megalapítója.”

Végezetül emeljük ki, hogy tudományos érdeklődése a Szentírásra is kiterjedt. Az Ószövetség egyik meghatározó eseménye a zsidók Egyiptomból történt kivonulása. Mahler Ede világviszonylatban is az elsők között volt, aki tudományos alapossággal próbálta meghatározni ennek a pontos időpontját. De igyekezett megállapítani Krisztus kereszthalálának napját is.

És hogy miért nevezhetnénk őt a „magyar tudomány nagykövetének”, hogyan szól a vele kapcsolatos népszerű vicc, vagy hogy rokona-e a zeneszerző Gustav Mahlernek – nos, ezekre a kérdésekre ki-ki keresse meg a választ a kötetben!

Boda Zsuzsa